Harison a krancs házvezetőjével tárgyalt.
- És mennyit ajánlott érte?
- Sokat, uram... túlságosan is sokat.
- A férfi nem az akinek mondja magát.. köze lehet a lányhoz, máskülönben nem akarná magának ennyire.
- Mi legyen az ajánlattal?
- Utasítsa el!
- De hát ez rengeteg pénz uram...
- Nem érdekel! A lány nem lehet szabad... soha! Érti? Megtiltom, hogy egyetlen éjszakára is kiadja Cho-t annak a férfinak. Ha valóban köze van a lányhoz, akkor segít majd neki visszaemlékezni. Ezt pedig meg kell akadályozni.
- Rendben van uram.
- Helyes.. most mennem kell... dolgom van. Tartsa szemmel a lányt..
- Úgy lesz.

Cho a szobájában üldögélt, és csak bámult maga elé. Nagyon nagy ürességet érzett belül a lelkében. Sehogyan sem találta a helyét ebben a világban. Nem volt múltja.. nem emlékezett rá. A férfi, aki kedvesen bánt vele... elveszni látszott elméjében. És senkije nem maradt. Úgy kezeli itt mindenki, mint egy eszközt. Nem kér ebből az életből, mert ez nem élet.  Cho tekintete a papírvágó ollóra tévedt, amit valózinűleg az egyik lány használt utoljára, és otthagyta az asztalon. Remegő kézzel nyúlt a látszólag ártalmatlan tárgyhoz. Az éle hideg volt, és fényes. Cho rászorította a markát a hideg ollóra.
- Kérlek Istenem.. - suttogta - Segíts nekem, hogy elég erős legyek. - könnyek gyűltek a szemében.
- Segíts nekem.. küldj valakit.. aki megment engem. És ha nem, úgy engedd, hogy békében távozzam innen. - lassan szétnyitotta az ollót, majd remegő kézzel megemelte. Könnyei lecsorogtak arcán, ajkait összeszorította. Aztán szemeit is összezárta és erősen megmarkolta az ollót. Másik kezét elernyedten ölébe helyezte, majd egy hirtelen mozdulattal belevágta az ollót.
Lora abban a pillanatban nyitott be a szobába. Egy pillanatig fel sem fogta a mit lát. Cho teste a padlóra zuhant, bal csuklójából pedig ömlött a vér. Jobb kezéből kicsúszott a véres olló.
- CHO!!!! - kiáltja Lora, és a lány mellé veti magát. - Mit műveltél!!?? - egy perc alatt megtelnek szemei könnyekkel. - Segítség!!! - kiáltja kétségbeesetten, miközben rászorít a lány csuklójára, hogy megállítsa  a vérzést. -  Segítsen valaki!!!  Segítség!! - kiáltja továbbra is, majd megpróbálja felemeli Cho fejét a földről.
- Cho!! Cho... ne merj meghalni hallod?? Cho.. - zokogja - Segítsen már valaki!!! - egyre erőtlenebb a hangja, a fojtogató sírás miatt.
Cho mindeközben alig hall valamit, és csak homályokban lát. Az egész teste valami forró folyadékban fekszik. Fogalma sincs róla, hogy az nem más, mint a tulajdon vére.
- Segítséég!
A nagy lármára valamennyi lány odarohan a lányok szobájához. Egyik sems eít azonban. Csak ámuldoznak, kezüket a szájuk elé kapják, és mutogatnak.
- Mi ez a csődület?? Mi ez a lárma?? - jelenik meg az ajtóban a házvezető, utat törve a lányok között. Mikor meglátja Lorát, és a földön fekvő Chot, lefagy az ajtóban.
- Azonnal hívjatok egy mentőt.. gyerünk... - adja ki az utasítást, mire az egyik lány a hátsó sorból elszalad a telefonhoz.
- Tarts ki Cho.. - suttogja Lora a lánynak. - Minden rendben lesz. Ígérem, minden rendben lesz., csak tarts ki..
A lányok továbbra sem mozdulnak, csak pusmognak a hátuk mögött.
- El innen! - szól a házvezető - nincs itt semmi látnivaló. Készüljetek a vacsorához.
- De Madam.. - kezdi Lora kétségbeesetten. - Mi lesz Cho-val?
- Mi lenne? - kérdez vissza flegmán a házvezető. - Ha meg akart halni.. akkor úgy kell neki.. Indulj te is a többiekkel.. - parancsolja a házvezető.
- Nem! - ellenkezik remegve Lora. Nem hagyom magára Cho-t.
- Indulj! Vagy megverlek! - fenyegeti meg a Madam, és vészjóslóan legyint a lány felé.
- Nem! - makacskodik Lora remegő testtel. - Elviszem innen Chot.. Elviszem a kórházba!
- Ha ki mered tenni a lábad innen... te is meghalsz!
Lora ügyet sem vetve arra, hogy az ő élete is veszélybekerülhet, megpróbálja felemelni Cho-t a földről. Nagyon nehezen sikerül felállnia. Átkarolja a lány testét, és elkezdi vonszolni az ajtó elé. A Madam azonban elállja az utat az ajtóban.
- Engedjen, kérem! - sírja Lora.
- Egyedül a mentők vihetik el innen...
- Meg fog halni!! Meg fog halni!!! - zokogja Lora, amikor ismerős hang üti meg a fülét. A mentők...
- Hála Istennek.. - nyögi Lora, mikor a mentők átveszik a kezéből a lányt.- Vigyázzanak rá! - mondja a mentősöknek, majd az ő gondjukra bízza, ő maga pedig összeroskad az ajtóban.
- Remélem felkészültél a verésre... - mondja vészjóslóan a Madam.
Lora lassan feltekint a házvezetőre.
- Ellentmondtál nekem... ezért verés jár...
- Tegyen velem amit csak akar.. - adja meg magát Lora, mert tudja Cho mostmár jó kezekben van.
A Madam elkapja a lányt a ruhájánál fogva, és kiráncigálja a szobából, ki az udvarra. Ahol vasrúddal ver a vádlijára... 25 öt., mígnem Lora összerogy előtte.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés