A főnök a képre bámult. Ugyan azok a sötétbarna szemek... ugyan az a tekintet. Kétség sem fér hozzá. Ez valóban az a fiú, aki a lábai előtt térdelt, miközben ő a botja végét belevájta a kézfejébe.
- Ez nem lehet.. - suttogja.
- Főnök.. ugye.. nem arra gondol, hogy.. ez a fiú...
- Nem. - mondja Harison - nem lehet.. - de hangja koránt sem cseng olyan magabiztosan, mint bármikor előtte.
- Meg kell tudnunk, hogy az asszony, akit Alex lelőtt, azonos e, a borítékon címzett asszonnyal. Keressenek egy képet.. talán a fiókban.. egy igazolványkártyát, bármit.. - adja ki az újabb utasítást Harison. Negyed óra kutakodás után, megszületik az eredmény.
- Főnök.. megvan! Az itt lakott nő valóban So Kang Kim, és.. a képe..
Ez nem lehet igaz! A nő arcképe, bár alig hasonlít a valódi önmagához, de mégis. Ő az. Ezen a képen fiatalosan néz ki, és nem olyan meggyötört az arca. Ha további bizonyítékokat is találnak.. beigazolódik Harison rossz sejtelme.
- Lehet Ohira magával vitte a sírba az asszony leveleit... de itt már nem voltak olyan elővigyázatosak. Forgassák fel az egész putrit.. ! Meg kell, hogy legyenek!
- Főnök.. - szól Johnny - ezek szerint.. a srác.. a maga fia?
- Még az is meglehet.. - mondta rekedtes hangon Harison.

Leveleket azonban itt sem találtak. Talán megsemmisítették őket, miután elolvasták. Így hát Harison kétségek között tért vissza a búvóhelyként kialakított régi raktárépületbe. Nem tudta, mit higyjen. Az a fiú.. valóban lehetne az ő fia is, hiszen korban igen csak ott van. Csak egy féleképen derítheti ki az igazságot. Ha vért vesznek mindkettőjüktől. Kerítenie kell egy szakembert is.
- Johnny!
- Igen Főnök?
- Seoul-ban keresnünk kell egy embert, aki meg tudja állapítani, hogy a srác.. valóban az én fiam-e..
- Máris keresünk valakit. És a lánnyal mi lesz?
- Nem tudhatjuk, milyen messze menekült el a háztól.. de úgy érzem nem hagyta el az országot. Azt a nőt.. akinek a nevére a csekk ki volt állítva..
-.. Aila?
- Igen. Fel kell keresnünk, és kiszedni belőle, mindent, amit csak tud..
- Rendben van. Akkor elmegyek hozzá, az egyik emberével..
- Ne! Egyedül menj! Nem szabad, hogy bármit megsejtsen.
- Igaz..

A megfelelő szakembert nem telt sok időbe megtalálni. Harison rengeteg pénzt ajánlott fel neki a munkáért és azért, hogy az egészről hallgasson. Sajnos így sem haladt gyorsabban a dolog. A labor eredményekre heteket kellett várni. Hetek teltek el... Kenhon nem értette, mi folyik körülötte. Miért vettek vért tőle, és miért nem halt még meg? Mire készül ez az aljas férfi? Hol lehet Miya? A beszűrődő zajokból annyit tudott kivenni, hogy a lányt nem találták a házban, és hogy valaki megmenthette az életét. Ki volt az?
Talán kicsit késő azon töprengeni, hogy ő mint testőr, miért nem volt ott.

Aztán egy napon, Harison magához hívatta. Kenhon meglepődött azon, hogy most nem úgy viszik elé, mint egy kutyát. Rendes ruhát adtak neki, és a sebei is gyorsan gyógyultak.
- Hagyjatok magunkra.. - Harison hangja most kissé fáradtan csengett.
- Mi folyik itt? - kérdezi Kenhon meglepődve.
- Felismered ezt a nőt? - kérdezi Harison megmutatva azt a képet, amit a kis kunyhóban találtak.
Kenhon szemei elkerekednek.
- É..édesanyám.. Mit műveltek vele!? - Kenhon indulatosan fellökte a széket, miközben felpattant belőle. Hol van?
- Kenhon... figyelj rám..
- Honnan tudja a nevem!? - ez kezd egyre ijesztőb lenni. És miért ilyen kedves ez a férfi, amikor pár hete még meg akarta ölni?
- Édesanyád, meghalt..
- Meghalt!!?? Hogy.. hogy... nem, ez nem lehet. Honnan veszi ezt? - Kenhon idegesen kapkodott levegő után.
- Egy föld alatti kis lyukban talátunk rá. Ohira emberei ott tartották fogva, de miután eljutott Ohira halálának híre hozzájuk, megfutamodtak.. édesanyád pedig.. ott maradt, étlen-szomjan. - ez valóban így volt. De muszáj lesz azt hazudnia, hogy az anyja így halt meg. Muszáj, mert ha elmondaná az igazat, akkor egy életre meggyűlölné.. a saját apját.
Kenhon ledöbbenve hallgatta a történetet. Tudta, hogy anyját fogva tartják, de azt nem, hogy hol. Nem akarta elhinni, hogy ez történt..
- Édesanyád halott volt, mikor megtaláltuk.. sajnálom..
- Miért sajnál engem?!! - fakadt ki Kenhon indulatosan. - Azt hittem, azt akarja, hogy meghaljak. Most miért ilyen előzékeny velem? Mi a terve?
- Kenhon..
- Ne szólítson a nevemen! Semmit sem tud rólam!
Harison mély levegőt vesz. Ez valóban nehezebb lesz, mint gondolta.
- Te az én fiam vagy...



Néma csend állt be. Kenhon elnevette magát.
- Maga őrült.. az én apám meghalt a háborúban, és becsületes ember volt. Nem úgy, mint maga..
- Megértem, hogy nekem nem hiszel. De a DNS eredményeknek, csak hiszel.. - és azzal a fiú elé tette az eredményeket.
Kenhon nem értette az egészet.
- Ez meg mi?.. Ki írt le ilyen hazugságot?
- Ez nem hazugság.. - és azzal elmesélte a fiúnak, mi történt vele, és az igazi családjával.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés