11. rész
Szerk. megjegyzése: Ez egy olyan rész, melyben Xeila nem szerepel. Tristan tevékenységét követhetjük nyomon. Szintén kiragadott részek.
Renor
*Türelmesen várja hogy a lány megszárítsa az ingét.*
- Már bocs.. de nem pisiltem be. A gatyámat ki lehet hagyni..
*Amikor megszárad az inge, megtapogatja.*
- Nah.. kösz.
*Felvonja a szemöldökét, majd hátrébb lép. Nem azért mert fél, vagy irtózik a lánytól vagy akár a macskájától. Csak úgy..*
- Nekem is volt egy jaguárszerű macskám.. de ki tudja merre jár..
*Elgondolkozva pillant az égre, majd az érkezőre néz.*
- Üdv.
Phoenix
- Biztos rossz gazdi voltál...
*Az érkező felé pillant. A cica a lábánál az idegen nőre morog. Nem szereti az idegeneket...*
- Önnek is. Segíthetünk valamiben? *kimért kérdés, mint minden idegennel szemben. Inkább az illem kérdzteti vele.*
Electra
- Kedves Tőled tűzmadárka...
*Fintorgott a lányra és mosolyogva bólintott a férfinak.*
~Egy tűzmágus egy koszos macskával és egy halálmágus másodmagával... Nem is rossz így első nap.~
*Végigmérte a két alakot, a lány kezdettől fogva unszimpatikus volt ~Ribanc~ De a férfi elbűvölő külseje és a benne lakozó gonoszság magával ragadta.*
Renor
- Rossz?? Én?
*Csodálkozik rá a nőre. Még hogy ő rossz gazdája volt Argonnak.. Rágalom! Sőt árulás!
Mivel éppen azzal van elfoglalva hogy végigmérje a két nőszemélyt, majd össze is vesse a látottakat ezért kicsit lemarad e mélyértelmű beszélgetésben.*
- Probléma van?
*Kapkodja a fejét a két hölgy között. Talán ismerik egymást?*
Electra
- Ugyan dehogy!
*Vágta rá rögtön. Arcán a mosoly rezdületlen maradt, közben az aprócska kígyó kezére tekeredett és fenyegetően sziszegett a tűzmágusra.*
Tristan
*Egykedvűen léptet a lován. Tényleg... van lova! Bizony! Mert rendes útra lépett! Megfogadta hogy jó fiú lesz! Most éppen az egyik kocsma felé tart. Kellene neki néhány cucc... nem fogja ellopni, csak kölcsön veszi, aztán majd úgyis visszahozza. Ezt megfogadta. Meg biza.. szóval megy a lován. És akkor látja meg Renort, hogy már megint 2 nőnek csapj a szelet.*
- Szevasz Renor!*int neki miközben leugrik a lováról.*
- Mi a helyzet? *megy közelebb és kezet nyújt Renornak.*
- Üdvözletem a szép hölgyeknek.*biccent a két nő felé.*
- Te Renor... kéne nekem egy két dolog. Bájitalt akarok főzni..
Phoenix
*A fintoron felvonja a szemöldökét, majdd elmosolyodik. Nem úgy tűnik, hogy megsértette volna a másik, végtére is, elég tehetséges, különleges és híres ahhoz, hogy bizony a legtöbb nő irigykedjen rá... mások gyűlöljék érte... a nők már csak erről híresek, a konkurenciát nem szeretik. Ilyen ez a popszakma....*
- Ugyan... *mosolyog Renorra* Elnézést, nem úgy értettem a rossz gazdát, de ha a jaguárja elveszett, valahol biztos várja, hogy megtalálja. Vigyázzon, nehogy más csapjon le a fekete cicára.
*Továbbiakban nem törődik a...hhmm... hölggyel. Ha akar valamit úgy is kiböki. Ő most Renorral kezdett beszélgetni éppen. A kígyó sziszegésére nem figyel, csak Tara lesz egyre morcosabb... a macsek le nem viszi a szemét a hüllőről. A lány a köpeny alatt finman rácsúúsztatja a kezét a chaira...
~emlékezz a harmóniára, ahogy tanították... belső harmónia...~
Tristannak csak egy mosollyal int üdvözlés képpen. *
Electra
*Biccentéssel üdvözli az újabb jövevényt és nagyokat kacag magában a nő gondolatait hallva.*
~>Irigykedik Rád a fene...~
*Rákacsint Pheonixre, majd csendben figyel tovább.*
~Renor... Túl erős... De Tristan...~
- Be sem mutatkoztam!
*Jut hirtelen eszébe és elsőként Renornak nyújtja kezét.*
- Electra Faith...
Renor
*Renor szegény mindjárt osztódni kezd, hogy mindenkire tudjon figyelni.
Behunyja a szemét és szelektálgat, hogy ki mit mond. Ekkor közbeszól egy férfihang is..
Jézus!! Az egyik pasivá változott???
Renor kinyitja a szemét és meglátja Tristant.*
- Tristan..!
*A továbbiakban elakad.. bájitalt?? Jól hallotta?*
- Mi van veled? Ajzószert akarsz keverni?
*Vigyorodik el.
Előbb a vörös nőre pillant.*
- Honnan tudod hogy fekete? Mondtam? Biztos nem figyeltem.. Argon hűséges. Nem váltana le.
*Amikor a másik nő bemutatkozik, ő is így tesz.*
- Renor Verin.
Loak
*Mennyi vér… mind bűzlik a mágiától. Fintorog egyet, és csuklyája alatt lépked elő a hóban. Gyalog! Naná, hogy gyalog, hiszen nem kedveli semmiféle állat. Gótikus rúnákkal díszített sápadt bőre csak kezén látszik ki ahogy elhalad a kis társaság mellett.
~ Két hím és nőstény. Ó mi lesz ebből!~ rázta meg fejét. Neki most nem vér, hanem hír kell amit talán megkaphat. Ha jól emlékszik valamikor az a Renornevezetű alak kapcsolatban volt Nuinnal szóval neki kell feltenni a kérdést. Nem érdekli őt, hogy miről van szó, vörösen áramló szemei Renorra siklanak.
- Merre van Nuin? – kérdezi Renornak címezve a szavakat. Közben végigméri a többieket. Észleli , szinte látja a vér áramlását, és nem felejti el, hogy nem kancsít mert nagy bajok lesznek. Viszont a vér bűze kicsit sem tetszik neki. De az infó kell.
Tristan
- Hát... jah... valami olyasmit. Szerelmi bájitalra gondoltam.. Gondoltam kell bele... öö... cickányfarok? Meg.. valami rózsáscucc... mert hogy az olyan romantikus... meg biztos kell bele sok undorító dolog, de végülis a végeredmény a lényeg!*vigyorodik el*
- Szóval segítesz? Vagy a hölgyek tudnak segíteni? Ez jó ötlet...*jut eszébe hirtelen.*
- Mit szeretnek a nők? Virágot? *kérdezi a hölgyeket.*
Phoenix
*enyhe vibrálás...hmm.. valaki a fejében matat. Nem baj, lazárja a csatornákat, vége a műsornak. HA Elektra ismét megpróbálja, bizony falba ütközik, és lepattan róla. Ellenben ha ismét megpróbálja, abból komolyabb bajok lehetnek.
Az érkező férfival nem törődik. Tapló, nem köszön, nincs dolga vele. Tristan felé fordul, ugyanakkor Tara morogva figyel mind a kígyóra, mind a gazdájára. Hiába, no, a gazdit veszélyezteti az a csúnya hüllő.*
- az a hölgytől függ. HA kedves, ártatlan, vagyen neki margarétát, ha anyáskodó, tulipánt, ha szenvedélyes, akkor rózsát, ha szeszélyes, orchideát. És ne feledje a bonbont, vag csokoládét. Ha nem szereti, esetleg egy szép ruhadarab, mongjuk, egy színben hozzá illő szép sál, kedves, visszafogott ajándék. De a bájital semmiképp sema legmegfelelőbb...
[Electra távozik]
Phoenix
*A távozó nő után pillant.
~Szajha....~
Tara most vált, immár a rúnás férfi nem szimpi neki, tipikusan a "másik ragadozó" kisugárzása miatt. Ennek ellenére Vienne mosolyogva tekint Tristanra, csak a sötétben a Séa jel mintha kicsit felizzana egy pillanatra. Ő ugyanis elég lengén van öltözve és fázik... kicsi mágiával melegebbet csinált.*
- Tudja, ha bájitallal vesz szerelmet, csak nagyon megsérti, mert a bájital pusztán hazugság, és igen rövid a hatása.
*Cinkos, huncut mosollyal pillant Renor felé.*
- Ismerek egy árnymágust, aki nem veti meg a szoknyákat, és igen nagy sikere van a gyengébb nemnél!
*Visszamosolyog Tristanra.*
- Szerintem biztos tud egy-két kulisszatitkot. Sajnos igen elfoglalt, ezer felé kell most is figyelnie, de ha konzultált vele, visszakérem, mert kellemesnek találtam a társaságát.
*Visszatekint mosolyogva Renorra.*
- Már persze, ha nincs ellene kifogása.
Renor
*Renor csak egy picinykét marad le a történéseket figyelve. Enyhe fáziskésése miatt nézzük el neki, ha valakinek éppen nem válaszol, vagy reagál le valamit.. netán félreért néhány szót..*
- Nuint bent láttam a fogadóban.
*Bök a háta mögé, Loakra pillantva.
Ezek után Tristanra kezd figyelni.*
- Hogy?? Mi van?? Kinek akarod beadni azt a löttyöt?
*Hördül fel döbbenten. Végigméri Tristant tetőtől talpig, majd fordítva is.*
- Hát ezt tanítottam?? Ide vezetett??
*Ujjait a homlokához emeli, mintha csak a szemét akarná eltakarni hogy ne is lásson. Aztán újra Tristanra néz.*
- Xeilának akarod? Idáig fajult a dolog, vagy csak szimplán hülye vagy? Mit tudtál már elcsesszinteni?
*Elhallgat, és eltűnődve ingatja a fejét.*
- Véleményem szerint jó ötlet a bájital..
*Engedi el a füle mellett Vienne szavait ezzel kapcsolatban.*
- A lötty megpuhítaná a nősténybestiák szívét, és úgy már könnyebb lenne behízelegned magad az ölé.. vagyis kebl.. illetve szívébe.
*Nagyvonalúan ráhagyja a férfira, hogy őneki mi is az észrevétele erről a dologról. Ugyanis szerény véleménye szerint a kiválasztott hölgyikének nem lenne szüksége bájitalra. Bár ez csak a magánmegállapítása.*
- Nah.. nézd meg. Ez a kis liba máris rádgerjedt.
*Mondja Tristannak miközben Electra után néz.
Bár csak fél füllel, mégis meghallja Vienne-nek azt a bizonyos mondatát.*
- Igen?!
*Kapja oda a fejét. Szemében rivalizálás fénye izzik.*
- Ki az?? Had tépem ketté!
Tristan
*Azt sem tudja hova figyeljen. A vörös hajú nő, elég kedvesen oktatja. Bólint a szavaira és próbálja megjegyezni a hallottakat. Renor szavaira azonban furcsa képet vág. Szinte az ellenkezőjét mondja mint a vörös szépség. Hát ez remek, most kinek higyjen? *
- Xeila nem nősténybestia! Ezt kikérem neki!
- Kedves magától hogy segít..*fordul a nőhöz* de azt hiszem , itt már nem segít a virág meg a csoki... ide valami... észveszelytően ... nagy csoda kell!
*Eltöpreng magában. Renor szavait hallva a távozó után néz, majd elvigyorodik.*
- Neked adom... Nekem most tervem van! Nagy tervem! *vigyorog*
- Nah nem is zavarok tovább... beszélgessetek csak... Kösz a tanácsokat!
- Hölgyem..*fordul a vörös hajú nő felé és biccent neki. Nah nézzenek oda.. kezdi megemberelni magát. Aztán felugrik a lovára és vágtat is tova.*
Phoenix
*Int a férfinak. Egy ideje szórakoztatja Renor kirohanása, nevetnie kell a képtelenségén. De ha ezt játszuk, hát játszuk ezt. TAra közben odasomfordál Renor lábához, és hozzádörgölőzik...hát cica a szenntem, na! A cillagok fent ragyognának... de hófellegek takarják az eget, és szállingózik az égi áldás. Vienne megvárja, míg az idegen, akit Tristannak neveztek eltávolodik, és remélhetőleg Loak is eltűnt már az angyalkája után.*
- Ez egy nagy hatalmú mágus, aki a sötét seregeket vezeti a dratrolok ellen. Igaz, a sereg létszáma erősen megcsappant, olyannyira, hogy már csak legenda az avatatlan, tudatlan nép számára, de attól még erős, földön és vízen, hogy feltartsa a tomboló tűzvihar közeledtét.
*Feleli mosolyogva Renornak. Asszem, ez már igazán több információ a soknál a hölgytől... összevetve a korábban elhangzottakkal. És ez egy tűzmágus szájából. *
- Amúgy meg, Verin mester, igazán sajnálnám, ha szanaszét tépné magát.... tényleg szórakoztat a társasága, mindig szerettem a legendás alakokat!
Renor
- Oké...
*Néz furcsálkodva Tristan után, majd int is neki mikor az távozik.
Renor meg ott marad Vienne-nel. Illetve Tarával is.. ez akkor tudatosul benne, mikor a nagymacska odadörgölőzik a lábához. Előbb meglepetten néz le, aztán meg elvigyorodik.
Lehajol és megsimogatja a cicus fejét.*
- Dorombolni nem tudsz?
*Leuggol, és beletúr a macsek szőrébe, miközben közel hajol hozzá, hogy hallja ha esetleg eldorombolná magát.*
- Hmm értem.. érdekes fazon lehet.
*Pillant fel vigyorogva a lányra.*
- Legendás?
*Neveti el magát.*
Szerk. megjegyzése: A történet további része nem kapcsolódik Xeila és Tristan történetéhez, tehát azokat fel sem teszem.
|