9. rész
Tristan
*Hej Vili Vili... mindig bajt hozol gazdid fejére.. Mikor lesz ez másképp? Annyi év pedig nem törlődik ki a fejéből olyan gyorsan. A francba is! Mi ütött belé!? Hogy viselkedik?! Szereti azt a nőt a fenébe is! DE NEM... Nem érdemli meg! Az egy kis szajha, egy kis ringyó!*
*Nah itt vágja magát ököllel hasba úgy hogy összegörnyed.*
~Mit mondtál te rohadék állat!? Az vagy valld be! Nem kellesz senkinek! Szánalomból fekszenek le veled a nők, NEKI meg főleg nem kellesz! Hiba volt megszületned!!
*Nekitámaszkodik egy fának de mivl feje már így is össze van verve ezért belerúg a törzsébe.*
- A BÜDÖS ÉLETBE!*káromkodik miután még 2 őt belerúgott a fába majd mivel konstatálta hogy az nála egy csöppet stabilabb lezakózott a földre.*
~ Magányosan és öregen fogsz meghalni, egyetlen punci nélkül!*folytatja a magán vitát.*
~ Nem kell mind nem kell!! Francba az egésszel... Ő kell! Ő...
~ Te nem tudsz gondoskodni egy nőről.. nézz magadra, magadról sem tudsz gondoskodni... nem érdemel meg..
~ De ha nem hát meghalok! Xeila... Xeila...
~ Verd már ki a fejedből az isten szerelmére!
~ Nem megy! Nem megy a picsába is NEM MEGY!
- Vissza kell mennem hozzá... vissza kell szereznem*nyögi mintha pont most vesztette volna el... és lehet nem is téved sokat.*
*Furcsa dolog az, amikor egy ember meg akar változni. Olyan tőle szokatlan dolgokat tesz, mint: levélírás egy ismeretlen személynek, pontokba szedett etikett és társaik. Nah mármost egy ilyen gané Tristan fajtát képzeljünk mindemellé és akkor nem árulok zsákba macskát. Tristan ugyanis a hegyeknél, vagy közel a hegyekhez, teljesen lényegtelen, elvonult kis magányába. Kezében papíros, és ír. Tristan ír... Ez meglepő, tudván azt hogy utoljára talán a nevét írta le , azt is kényszerből. *
"Az életem minden terén jobb ember lesz belőlem. A lelkemben nyugalom, és béka..*itt átsatírozza* és béke lakozik. Békét kötöttem magammal..."
Közben néha felsandít, hogy megszemlélje a térde mellett heverő könyveket... ilyen címekkel:
"Hogyan hódítsuk meg álmaink nőjét?"
"Légy az enyém!"
"A testi lelki egyensúly elérése"
"Szerelem, házasság.. meddig vonakodik még álmaid asszonya?"
"Udvarlási kalauz"
"A háromfogásos húsételek elkészítése" (ami csak véletlen keveredett oda XD)
Figyelem! Kiragadott jelenetek egy sokszereplős játékból!
Renor Verin
*Egy kastély melyet titokzatos fény vesz körül. Meglepetten nézed az égbe szökő tornyokat. Hogy lehetséges, hogy eddig még nem vetted észre? Egyszerű a válasz.. Ez csupán mágia. Néhány ügyes specialista műve, erre a pár napra. Aztán köddé válik minden mi szép volt..
Belépsz a kitárt kétszárnyú ajtón, és egy hallban leteheted magaddal hozott dolgaidat. Onnan jutsz egy hatalmas terembe, melyben egy hosszú asztal található. A fal mellett még van több is, de azokhoz nem lehet leülni, de ételek, italok, desszertek sorakoznak rajtuk. Igazi svédasztal.
A terem sarkában egy hatalmas karácsonyfa, a hangulat kevéért. A díszítés is említésre méltó. Nem csicsás, inkább visszafogott, de megnyerő.
Valószínűleg majd zene is lesz, de a zenészek mér nem értek ide, hogy felálljanak a pódiumra. És ki tudja mit találtak még ki..
A hallban egy középkorú férfi várja a vendéfeket, akik mostantól kezdve bármikor érkezhetnek.*
*Renor a maga tökéletes eleganciájával jelenik meg, mint mindig mindenhol. Ugyanúgy mélyzöld ing, hozzá fekete nadrág, bakancs. Nehogy már valaki azt higyje, hogy ünnepelni jött!
Gondolt rá, hogy talpig fehérbe öltözik, jelezvén: ő most nagy gyászban van! Ugyanis éppenséggel elsírathatná azt, hogy ez az alkalom a boldogság, és szeretet ünnepe. Demivelhogy ő nem ez a fajta, ezért maradt a szokásosnál.
Nem mintha annyira érdekelné hogy Karácsony van.. ki nem tojja le? Az a lényeg, hogy van kaja, pia és jó nők!
Tehát egyenesen az italospulthoz veszi az irányt. Háttal nekidől, miközben egy borosüveg társaságát kezdi el élvezni. Persze nem bunkó módon az üvegből iszik. Áh dehogy.. szerzett magának poharat is hozzá. És természetesen szorgosan töltöget
Tristan
*Hát... egy kicsit elkésett. Egyébként ez teljesen érthető valakinél aki nem régen rágta át magát 15 könyvön. És más lett. Haja most olyképp hullik szemébe mint egy festmény.. néhány ecsetvonás, szélborzolta, titokzatos. Arcán kisimultak a ráncok, nem volt sok, de az a néhány csak a bajt és gondokat jelentette. Bár fekete hajába néhány ősz hajszál csillan. Van az az elmélet... ha valakit nagy lelki sokk ér, képes hirtelen megőszülni. Öltözéke most rendbeszedett, valami kellemes férfias, friss illat is körbeöleli, egybevegyülve a kinti hideg levegő tiszta illatával. Jobb karja alatt egy vörös csomagolású dobozt tart. Nincs rajta címke, se egy masni. Egy doboz csupán szépen becsomagolva. Ahogyan behúzza maga után a ajtót feltekint. Bizony vannak páran. És ő senkit sem ismer... akkor kinek hozott ajándékot? Még most is azon töpreng: Mit keres ő itt? Aztán megpillantja Renort.Int felé... Renor vajon tudja kit keres? Elindul Renor felé, miközben kissé kigombolja kabátját, utána hideg, friss szellő suhan.*
Xeila
*A tánc befejeztével helyetfoglalnak.
Még ha észleli is az érkezőt, akkor se tudatosul benne, hogy valójában ki érkezett. Sok a vendég..
Xeila az egyik kis félreeső asztalnál ül, kezében kecsesen tartja a talpaspoharat.. melyben vörösszínű nedű kavarog.. Nem túl valószínű, hogy éppen vörösbort kortyolgatna.*
Renor
...- Tristan! Micsoda meglepetés! Jó hogy itt vagy. Kezdtünk punnyadni! Végre látni fogunk egy kis vért is!
*Vigyorog rá a férfira, majd folytatja útját az ajtóig.*...
Tristan
*Renor szavaira nem felel. A termet pásztázza, egy nőt keresve. Felismeri. Nem nehéz... messze ő a legszebb mindenki között. Elindul felé. Semmi érzelem arcán, semmi izgalom. Egyre közeledik a nő asztalához, aki bizonyára vért kortyolgat. Amikor elé ér kezébe fogja a vöröscsomagos dobozt.*
- Boldog Karácsonyt Xei...*a hang most is mély. Valami azonban hiányzik belőle, már már bántóan. Ez nem Tristan... *
- Remélem jó a méret... *nah ez már izgi bizgi:P Mi van abban a dobozban? Jobb nem megtudni.. előbb várjuk meg azt a pár pofont
Tris & Xei |
9. rész
2008.05.10. 15:48
Tristan
*Hej Vili Vili... mindig bajt hozol gazdid fejére.. Mikor lesz ez másképp? Annyi év pedig nem törlődik ki a fejéből olyan gyorsan. A francba is! Mi ütött belé!? Hogy viselkedik?! Szereti azt a nőt a fenébe is! DE NEM... Nem érdemli meg! Az egy kis szajha, egy kis ringyó!*
*Nah itt vágja magát ököllel hasba úgy hogy összegörnyed.*
~Mit mondtál te rohadék állat!? Az vagy valld be! Nem kellesz senkinek! Szánalomból fekszenek le veled a nők, NEKI meg főleg nem kellesz! Hiba volt megszületned!!
*Nekitámaszkodik egy fának de mivl feje már így is össze van verve ezért belerúg a törzsébe.*
- A BÜDÖS ÉLETBE!*káromkodik miután még 2 őt belerúgott a fába majd mivel konstatálta hogy az nála egy csöppet stabilabb lezakózott a földre.*
~ Magányosan és öregen fogsz meghalni, egyetlen punci nélkül!*folytatja a magán vitát.*
~ Nem kell mind nem kell!! Francba az egésszel... Ő kell! Ő...
~ Te nem tudsz gondoskodni egy nőről.. nézz magadra, magadról sem tudsz gondoskodni... nem érdemel meg..
~ De ha nem hát meghalok! Xeila... Xeila...
~ Verd már ki a fejedből az isten szerelmére!
~ Nem megy! Nem megy a picsába is NEM MEGY!
- Vissza kell mennem hozzá... vissza kell szereznem*nyögi mintha pont most vesztette volna el... és lehet nem is téved sokat.*
---------------------
*Furcsa dolog az, amikor egy ember meg akar változni. Olyan tőle szokatlan dolgokat tesz, mint: levélírás egy ismeretlen személynek, pontokba szedett etikett és társaik. Nah mármost egy ilyen gané Tristan fajtát képzeljünk mindemellé és akkor nem árulok zsákba macskát. Tristan ugyanis a hegyeknél, vagy közel a hegyekhez, teljesen lényegtelen, elvonult kis magányába. Kezében papíros, és ír. Tristan ír... Ez meglepő, tudván azt hogy utoljára talán a nevét írta le , azt is kényszerből. *
"Az életem minden terén jobb ember lesz belőlem. A lelkemben nyugalom, és béka..*itt átsatírozza* és béke lakozik. Békét kötöttem magammal..."
Közben néha felsandít, hogy megszemlélje a térde mellett heverő könyveket... ilyen címekkel:
"Hogyan hódítsuk meg álmaink nőjét?"
"Légy az enyém!"
"A testi lelki egyensúly elérése"
"Szerelem, házasság.. meddig vonakodik még álmaid asszonya?"
"Udvarlási kalauz"
"A háromfogásos húsételek elkészítése" (ami csak véletlen keveredett oda XD)
-----------------------
Figyelem! Kiragadott jelenetek egy sokszereplős játékból!
Renor Verin
*Egy kastély melyet titokzatos fény vesz körül. Meglepetten nézed az égbe szökő tornyokat. Hogy lehetséges, hogy eddig még nem vetted észre? Egyszerű a válasz.. Ez csupán mágia. Néhány ügyes specialista műve, erre a pár napra. Aztán köddé válik minden mi szép volt..
Belépsz a kitárt kétszárnyú ajtón, és egy hallban leteheted magaddal hozott dolgaidat. Onnan jutsz egy hatalmas terembe, melyben egy hosszú asztal található. A fal mellett még van több is, de azokhoz nem lehet leülni, de ételek, italok, desszertek sorakoznak rajtuk. Igazi svédasztal.
A terem sarkában egy hatalmas karácsonyfa, a hangulat kevéért. A díszítés is említésre méltó. Nem csicsás, inkább visszafogott, de megnyerő.
Valószínűleg majd zene is lesz, de a zenészek mér nem értek ide, hogy felálljanak a pódiumra. És ki tudja mit találtak még ki..
A hallban egy középkorú férfi várja a vendéfeket, akik mostantól kezdve bármikor érkezhetnek.*
*Renor a maga tökéletes eleganciájával jelenik meg, mint mindig mindenhol. Ugyanúgy mélyzöld ing, hozzá fekete nadrág, bakancs. Nehogy már valaki azt higyje, hogy ünnepelni jött!
Gondolt rá, hogy talpig fehérbe öltözik, jelezvén: ő most nagy gyászban van! Ugyanis éppenséggel elsírathatná azt, hogy ez az alkalom a boldogság, és szeretet ünnepe. Demivelhogy ő nem ez a fajta, ezért maradt a szokásosnál.
Nem mintha annyira érdekelné hogy Karácsony van.. ki nem tojja le? Az a lényeg, hogy van kaja, pia és jó nők!
Tehát egyenesen az italospulthoz veszi az irányt. Háttal nekidől, miközben egy borosüveg társaságát kezdi el élvezni. Persze nem bunkó módon az üvegből iszik. Áh dehogy.. szerzett magának poharat is hozzá. És természetesen szorgosan töltöget.*
Tristan
*Hát... egy kicsit elkésett. Egyébként ez teljesen érthető valakinél aki nem régen rágta át magát 15 könyvön. És más lett. Haja most olyképp hullik szemébe mint egy festmény.. néhány ecsetvonás, szélborzolta, titokzatos. Arcán kisimultak a ráncok, nem volt sok, de az a néhány csak a bajt és gondokat jelentette. Bár fekete hajába néhány ősz hajszál csillan. Van az az elmélet... ha valakit nagy lelki sokk ér, képes hirtelen megőszülni. Öltözéke most rendbeszedett, valami kellemes férfias, friss illat is körbeöleli, egybevegyülve a kinti hideg levegő tiszta illatával. Jobb karja alatt egy vörös csomagolású dobozt tart. Nincs rajta címke, se egy masni. Egy doboz csupán szépen becsomagolva. Ahogyan behúzza maga után a ajtót feltekint. Bizony vannak páran. És ő senkit sem ismer... akkor kinek hozott ajándékot? Még most is azon töpreng: Mit keres ő itt? Aztán megpillantja Renort.Int felé... Renor vajon tudja kit keres? Elindul Renor felé, miközben kissé kigombolja kabátját, utána hideg, friss szellő suhan.*
Xeila
*A tánc befejeztével helyetfoglalnak.
Még ha észleli is az érkezőt, akkor se tudatosul benne, hogy valójában ki érkezett. Sok a vendég..
Xeila az egyik kis félreeső asztalnál ül, kezében kecsesen tartja a talpaspoharat.. melyben vörösszínű nedű kavarog.. Nem túl valószínű, hogy éppen vörösbort kortyolgatna.*
Renor
...- Tristan! Micsoda meglepetés! Jó hogy itt vagy. Kezdtünk punnyadni! Végre látni fogunk egy kis vért is!
*Vigyorog rá a férfira, majd folytatja útját az ajtóig.*...
Tristan
*Renor szavaira nem felel. A termet pásztázza, egy nőt keresve. Felismeri. Nem nehéz... messze ő a legszebb mindenki között. Elindul felé. Semmi érzelem arcán, semmi izgalom. Egyre közeledik a nő asztalához, aki bizonyára vért kortyolgat. Amikor elé ér kezébe fogja a vöröscsomagos dobozt.*
- Boldog Karácsonyt Xei...*a hang most is mély. Valami azonban hiányzik belőle, már már bántóan. Ez nem Tristan... *
- Remélem jó a méret... *nah ez már izgi bizgi:P Mi van abban a dobozban? Jobb nem megtudni.. előbb várjuk meg azt a pár pofont..*
Xeila
*Előbb csak a hangot hallja meg.. olyan ismerős.. és mégsem..
Felnéz. Tristan.. hányszor gondolta már végig, hogy mit fog tenni, ha összefutnak. Mindig más volt a reakció..
Volt mikor legszívesebb felpofozta volna.. vagy még rosszabb. Volt hogy a nyakába borult volna, hogy végre megint viszont látja. Annyira szélsőséges érzelmek. Gyűlöli azért amit tett.. és szereti azért, amilyen.
Kár hogy ne virágot hozott. Azzal megcsapkodhatná a fejét, megdobálhatná minden egyes gyönyrű virág fejével.
Egy csomagot kapott.. azt mégse vághatja a képébe. A vér meg nem ér annyit, hogy ellocsolja a férfi fejére. Mit tegyen, mit tegyen? Vágja hozzá Loakot (szerk. megjegyzése: Loak aza férfi, akivel a rendezvényre Xeila érkezett, illetve vele táncolt)? Még az a pasi is elsunnyogott valahova!!*
- Köszönöm.
*Talán belenyugodott.. feláll, ad egy puszit Tristan arcára, majd visszaül a székére, és már már kíváncsian kezdi el kibontani az ajándékát.*
Tristan
*Váratlanul éri vagy inkább elmarad a várva várt pofonok tömkelege. Kissé meg is lepődik azon hogy Xei így reagálja le a dolgokat. Nem erre készült fel. Ha pofont kapott volna tűrte volna. De így... tűri a puszit. Mosoly nem húzódik arcára, belül mégis féktelenül örül. Nem ül le... távozni készül, amint Xei kibontotta a csomagot. Az ajándék nem más, mint egy fekete kisestéji ruha, egészen kivételes, könnyű anyagból, szolíd egyben kihívó. A doboz alján van hozzá illő topánka is. Igen inkább topánkának lehet nevezni, annyira könnyű, és nem túl kihívó. Tristan kisujjból vága Xei méreteit. Nem volt nehéz dolga. Nah már csak azért is! egy bizonyíték arra hogy... őt nem csak a sex érdekli.*
- Viseld egészséggel..* "Viseld egészséggel??" Honnan a csudából jött ez? Mi ez a beszéd? Hol van a banyek, bazd mg meg édes faszom és társai káromkodás?
Van más.. a zsebében. De nem fogja odaadni. Még nem. Ehelyett csak egyt hátralép. *
- Biztosan remekül fog állni..*méri végig tetőtől talpig a nőt.*
Xeila
*"Viseld egészséggel" hát ilyen szöveget se hallott még Tristantól. Biztos kifogott valami olyan nőt, aki elkezdte megnevelni.
Gondolja Xeila, miközben kinyitja a csomagot. A ruhadarab, és a cípő is kedvére való.*
- Köszönöm még egyszer.
*Egészen könnyen megy a mosoly, amit Tristannak küld. Talán sokat gyakorolta.. Semmi keserűség sincs benne.. már.*
Tristan
*A mosolyt látja. Mintha nem is neki lenne címezve. Loak helyére lép és leereszkedik. Nem kérdezte meg hogy szabad a hely, bármilyen jól nevelt is most. A nő szemébe néz. Nyíltan.*
- Meg kellene beszélnünk... hogy mi van kettőnk között..*könnyen jönnek a szavak, semmi vibrálás nincs hangjában.*
- Barom voltam.. tudom... nem érdemleted meg amit veled tettem. Nem tehetem jóvá.. azt is tudom. *kezeit az asztalon összekulcsolja.*
- Megváltoztam... gondolom észrevetted... miattad... *arra néz amerre eltűnt az előző férfi.*
- A barátod?*int felé fejével... szemében szinte lángol a féltékenység.*
- Biztosan okkal választottad... ő gondolom nem olyan durva mint én voltam... *itt kissé keserűen felnevet* voltam... sosem voltál az enyém... *a nő szemébe néz. *
Xeila
- Rendben.
*Egyezik bele egy könnyelmű vállvonás kíséretében.
Az ajándékot ugyanúgy leadja az egyik felszolgálónak, és megbízza, hogy vigyázzon rá, míg érte nem megy.
Lábait keresztbe teszi, majd Tristanra néz. Szótlanul hallgatja végig a monológot. Arcán semmilyen reakció se jelenik meg.*
- Befejezted?
*Érdeklődik kedvesen a végén.*
- Biztosan sokat gyakoroltad otthona tükör előtt. Miattam ne fáraszd magad Tristan. Vannak nők akik könnyebben bedőlnek az ilyen szövegeknek. Próbálkozz két asztallal odébb. Garantált a siker.
Tristan
*Elmosolyodik. Leereszti tekintetét. Hát nem a tükör előtt, de a tó vizébe bámulva bizony sokszor elgyakorolta ezt a szöveget. Nem pont így, mindig máshogy. Keserű a mosoly mely arcára fagy, majd lassan leolvad. Elgyakorolta mind azt a szöveget amit a könyvek írtak, bemagolta az összes oldalát. Igen így van... Xei boldog lehet, igaza van. Igen igaza.. *
- Mi értelme a begyakorolt szövegnek, ha az akinek szánod, már begyakorolta a saját szövegét rá?*kérdezi szinte csak maga elé, mégis Xeinek címezve, egy lemondó mosollyal, lassan feltekintve... őszinte kérdés..*
Xeila
*Nah mi ez az ártatlan szüzies tekintet? Látja ahogy a férfi lesüti a szemét, majd hirtelen felvágja.. aztán ártatlan bociszemekkel rebegteti a szempilláit.
Ez a feltételezés viszont! Hogy ő begyakorolt szöveget mond! Rágalom! Nem is gyakorolta be! Csak végiggondolta mik lehetnek a találkozás kimenetelei.
Már éppen válaszolna, amikor meglát egy sötételfet.. meztelenül.*
- Látod Tristan? Ő pont nekedvaló. Kapd el míg más le nem csap rá. Majd drukkolok neked.
Tristan
*Tris az említett nő felé néz. Felröhög.*
- Arra a nőies karácsonyfára gondolsz? *visszafordul, tekintete most sokkalmásabb. Élesen a szemébe néz. Közelebb hajolt hozzá, miközben az asztalon elkapta a kezét. *
- Nem egy lerobbant ringyó miatt olvastam el 15 könyvet... 16-ot a szakácskönyvvel együtt..*mondja komolyan eme nevetséges mondatot, miközben még közelebb hajol, miközben megszorítja a nő kezét enyhén.*
- Megváltoztam...
|
|
|