3. rész
Tristan
*A pofátlanságnak is van határa. Naná hogy van és Tristanra nem vonatkozik, DE mindenki másra igen! A kis szuka felpakolta egy lóra és elfuvarozta a fogadóból. Most legyen hálás? Ha nem vitte volna, keres egy másik ribancot, de ha már adott a helyzet akkor nem tágít. Mivel feje nem szenvedett agykárosodást és a buckák miatt eléggé rázós az út, hamar magához tér, azaz akkor amikor már a domboknál járnak. Laposan pillant fel. A táj fel-le mozgást végez a szeme előtt. Gyorsan megállapítja hogy a lába között fincánkoló nem éppen női egyedű.. annál szőrősebb. És izmosabb. Mielőtt túl hamar megörülne és ráizgulna a lóra észreveszi hogy lovon ül.
Lehet tegnap álmodott? Nem is történt meg az a sok szerencsétlenség vele... lehet ég csak most lovagol be a városba? Hát nagy sajnálatára nem. Hátrapillant, és beleütközik tekintete két orbitális domborulatba.*
- Höhöhö..*vihog fel rekedtes hangon és már nyúlna is Xeila mellei felé, de a nő bizonyára nem fogja díjjazni ezt az ötletét. *
Xeila
*Egy ligetesnél járnak.. néhány fa, de nem sűrűn állnak.
Xeila megállítja a lovat, mikor észreveszi, hogy a férfi kezd magához térni. Nane.. ezt nem! Félreüti Tristan kezét, majd leugrik a lóról.
Leporolja a ruháját, majd felnéz a lóra, és az azon ülő férfira. Nem azért hozta el, mert annyira megkedvelte volna. Egyszerűen már szánalmasnak tartja..
Viszont a vére biztos jó.. az ilyen tüzes természetű férfiaknak mindig jó. Tapasztalatból tudja.*
- Nah szállj már le.
Tristan
*Végigméri a lányt.*
- Tőlem..*rántaná meg vállát, és ekkor érzi hogy egyik válla nem reaglán a megrántásra. Meglepődve néz a vállára. Erre nem emlékszik. *
~ Csak ragaszkodik hozzám a drága ha idáig elcipelt..*fut át az agyán. Eszébe jut mi lenne ha itthagyná a kis lotyót. Elvágtatna a lóval oszt ágyő. Nah de mikor talál ő még egy ilyen tüzes szukát? Elvigyorodik majd kissé nehezen de lekászkálódik a nyeregből. egyelőre nem szól semmit. gondolja hogy a lánynakr terve van vele, és nem jószántából hozta ide. Az nagyon helyes, neki is van egy terve úgy már 2 napja..*
Xeila
*Persze hogy ragaszkodik hozzá. Senki se szívesen engedi, hogy a kajája csak úgy kiszaladjon az ujjai közül. Főleg ha már éhes az illető.*
- Gyere.
*Nem tudni hogy a lónak mondja e, vagy a férfinak.. de hogy a csődör rögtön megindul utána az biztos.
Nem messze, kicsit feljebb van egy sziklahasadék.. jó kis barlangocska. Egészen tágas. Ott ellesz akkor is, mikor feljön a nap.. ugyanis az hamarosan kikukucskál a horizont mögül..
Beér a barlangba, és a végébe megy. A mén valahol a szélén áll meg, és kezdi legelgetni a füvet.*
Tristan
*Gőze sincs mit akar a lány.. de követi. Tehet mást? Nem..
A barlanghoz érve elvigyorodik. Szóval ismét fel fog kelni a nap. A lány meg nem utazhat tovább. Bebiceg a kis szajha után majd ha az nem figyel akkor hátulraól megragadja a kezeit. Maga felé fordítja. *
- Elég a játékból..*szólal meg kissé rekedtes de komoly hangon.*
- A jussomat akarom! Most!*a most kicsit erősebbre sikeredik és meg is szorítja tenyere közt a lány karját.*
*Legalább az a tudat nyugtatja hogy itt nincs ablak amin ki lehetne esni, ennél nagyobbat meg már úgysem tanyálhat. Egyik keze leszalad a lány karján és magáhozöleli a derekát. Fejét letámasztja a lány vállára és fáradtan beleszuszog. Forró lehellet "perzseli fel" a lány bőrét. Tristan magához szorítja szorosabban a törékeny testet , majd kényeztető csókot nyom a nyakára.
Ha ezúttal is ellenállásba ütközik, esetleg megpróbálkozik egy brutálisabb módszerrel... de több mint valószínű hogy elpártol.*
Xeila
*Felszisszen a durva szorításra, de mást nem tesz.*
- Milyen jussodat?
*Csodálkozik el a lány. Talán megérdemel valamit? Vagy megegyeztek valamiben? Xeila erősen kételkedik benne.
Viszont éhsége kezd nagyon zavaróvá is válni. Hát játszik egy kicsit..
Átöleli a férfi derekát, majd felnéz rá.*
- Megtennéd, hogy leülsz oda?
*Szemével a barlang fala felé int, miközben sokat ígérően elmosolyodik.*
- Kérlek.
Tristan
*Hol érdekli az őt hogy a lány talán valamin töri a fejét. Túl sokat szenvedett már és túl régen "éhezik". Fejével követi a mozdulatot. Üljön le? Neki már olyan mindegy... hát üljön.. *
- Lehet róla szó...*jegyzi meg míg a falhoz hátrál majd nekidől és leül. Szinte követekőzően húzza maga után a lányt. Belecsókol a lány nyakába.. az az eshetőség hogy Xeila ki akarja szívni a nyakát még eszébe sem jutott.*
Xeila
*Jajj hát mindjárt megesik a szive ezen a szerencsétlen férfin. Olyan kis szánni való..
Ajkain mosoly jelenik meg, miközben lovaglóülésben beül a férfi ölébe. Ártatlanul belecsókol a nyakába, nyelvét végighúzza a férfi bőrén.. a következő pillanatban pedig beleharap.. Nem durván, még csak nem is fájdalmasan.
Túlságosan szánja már a másikat ahhoz, hogy még több fájdalmat okozzon neki. Ha ennyire akarja.. akkor kapjon egy kis élvezetet. Olyat amiben még sose volt része..
A férfi vérében nem kellett csalódnia. Kifejezetten jó minőségű.
Lassan kezdi el szívni a vért, nem siet sehová.. had élvezze egy kicsit a férfi, hiszen ez utánozhatatlan, kéjes érzéseket kelt benne..*
Tristan
*Egy pillanatra tényleg azt hitte hogy végre célbaért. Hát nem aranyos? XD Amikor Xeila beleharap a bőrébe halkan felszisszen.*
- Ahh..*még szemeit is behunyja egy pillanatra. A lány hajába markol. Talán nem is tudja mi történik vele pontosan. Elment az esze. Egyre jobban ráizgult erre a kis csitrire. Nem volt elég hogy már 2 napja be van állva, most még jobban fokozódnak a vágyai. Türelmetlen, és annál is türelmetlenebb. Kezei a sexy ruci végigsimítanak majd a felsiccelésnél megmarkolja és egy határozott férfimozdulattal fentebb szakítja.
Talán minden ruha így végzi ami a kezébe kerül.. főleg ha női. Ismét tenyerében fogja a nő formás fenekét. Nah de ez már nem újdonság. többet akar. Pillanatokon belül levarázsolja Xeiláról még a bugyit is. Saját nadrágjától kissé nehezebben szabadul mert Xeila az ölében ül. Nem gond.. megoldja. A cél érdekében bármit. Hamarosan behatol a lány testébe. mintha mindezidáig egy fogat után futott volna ami nem veszi fel, de végre elérte... megkönnyebbülés.. Egészen lassan mozul meg. Mintha féltené azt a kincset amit a kezében tart. Csókhoz csak akkor jut ha Xeila lecuppan a nyakáról. Minden egyes lökésse bentebb és bentebb furakszik, és szorosabban öleli magához a lányt.*
Xeila
*Amíg ő a férfi vérének szívásával volt elfoglalva, az alattomban cselekedett! Mekkora pofátlanság! Teljesen fel van háborodva!
Nah de csak azért sem engedi ki a kezei.. illetve fogai közül áldozatát. Akkor legalábbb jól lakik, ha ez a perverz dög már úgyis..
Előbb tekergéssel próbálkozik, de hiába ficánkol, a férfi túl erősen fogja. Elérkezik hát az a pont, mikro feladja.. még mindig átharaphatná egy artériát.. de mi értelme lenne, ha már úgyis...
Belegondolni is szörnyű. Lenyel még néhány kortyintásnyi vért, majd elengedi a férfi nyakát.*
- Remélem elégedett vagy..
*Jegyzi meg gúnyosan.*
Tristan
*Nem így akarta. Így hozta a helyzet.
Kezeit a lány derekára szorítja, majd fordul vele egyet. Felülre kerül. A szavak amelyeket a lány mondott reagálatlanul elsiklanak füle mellett. Érzékien és egyben szenvedélyesen csókolja meg a nőt, miközben jobb kezével felhúzza a lány lábát. A ruhát a mély dekoltázsnál egy két mozdulattal lentebb tépi. Csókjaival végigjárja a lány állát, elindul lefelé a nyakon, és hamarosan a két melle között köt ki. *
*A legtöbb erőszakos közösülésekor be kellett vetnie egy két pofont.. most nem érez rá késztetést hogy megüsse azt a testet ami ekkora örömet okoz neki. Mivel már elég rég szenved, elég hamar elélvez Xeilán de nem hagyja annyiban a dolgot. Újra és újra lendületbe jön, és mindannyiszor eléri amit akar. *
Xeila
*Behunyja a szemét, és inkább valaki mást képzel magára. Pörgeti a fejében az emlékeket.. lássuk csak ki legyen. Marcus? Pfúj dehogy.. attól maximum rosszul lesz.. Volt egy egész jó vámpír hapsija egyszer.. hmm hmm..
Nah jó te jó leszel.. Ki vagy? Nane! Tűnj innen! Csak téged ne! Gyűlöllek!
Önkéntelenül is kéjesen felnyög..
Gyűlöli! Mennyire utálja, ezt a dögöt! Inkább akkor huss tova képzelet, jó az is aki rajta fekszik! Ezerszer jobb! Sokkal sokkal sokkal!!
A képzelete viszont tovább játszik.. vagy talán egy régi emlék?
Belemarkol Tristan hajába, miközbe ajkait halk sóhajok hagyják el. Élvezi.. méghozzá nagyon is.. és mennyire gyűlöli!*
- .. Renor.. ahh.. xD
*Kéjes sikoly, a nő teste megremeg, ahogy eléri a beteljesülést.*
Tristan
*Érdekes hogy eddig minden szó elsiklott a füle mellett... ezt viszont irtóra megjegyezte.*
~ Renor?? Mi a tököm... csak nem AZ a Renor?~
*Hát látványosan ledöbben, meg is áll egy pillanatra. Megköszörüli torkát.*
- Tristan... kis drágám, de nem gáz... *hát ezzel a hiúságába lett taposva , eltávolodik a nőtől. Lenézéssel méri végig. Szóval mégiscsak egy szajha... ennél többre becsülte volna. Felhúzza a nadrágját. A nap felkelt... ismét. Elindul a barlang kijáratához, mint aki bevégezte dolgát, vissza sem néz a nőre.*
- Ccc.. Ribanc!*eddig is mondott sértő dolgokat mert rohadtul nagy a pofája, de ezek után ez még esetleg fájhat is... kihasználni egy nőt, aztán leribancozni.. Zsebéből cigit kotor elő miközben távolodik a barlangtól. Rágyújt.. idegességében szokta.. Talán féltékeny? Féltékeny lenne?.. még sosem fordul elő vele.
Megvan hová megy.. Renorhoz...*
Xeila
*Meglepetten nyitja ki a szemét, és értetlenül néz a férfira. Láthatóan a kis álomvilága és a valóság között van egy kis különbség. Ugyanis egyáltalán nem Renor van fölötte. Megkönnyebbül.
Tristan után néz, de nem szólal meg.
Ribanc? Igen.. azzá tették. Legelőször Renor.. aztán Marcus.. most pedig Tristan. De minden abból származik, hogy anno találkozott a halálmágussal. Gyűlöli azért, amit vele tett..
Kipillant a barlang bejáratára. A Nap feljött.. ám sugarai nem érnek el odáig, ahol ő van.
Este útra kell.. és mindent megbosszul. Renor már előre félhet!
Lehunyja a szemeit, elmosolyodik álmában.. milyen élvezet lesz szétkarmolni az arcát, ütni vágnia, ahol csak éri.. Igen.. most megkapja amit megérdemel!*
|