*Sértett képet vágva kap a takaró után és rántja vissza magára. Becsomagolja magát, majd mint valami nagy úr, a takarót maga után húzva távozik a fürdőszobába.
Behúzza az ajtót, és csak utána bugyolálja ki magát a takaróból. Bemászik a kádba és fürdőzéshez lát. Nem időzik benn sokáig, körübelül 10 perc, és már kint is van.
A takaró helyett, most törülközőben tér vissza. Az előbbit maga után húzza, az utóbbi a csípője köré van tekerve.
Sértett pillantást vet Annára - már ha a nő még ott van. A takarót az ágyára dobja, majd a szekrényhez lép, és felöltözik. Fekete nadrágot vesz fel, és mélykék inget, ami megy a szeméhez.*
- Elmentem lovagolni!

*Anna ezúttal nem megy utána fürdőzni. A szobában várja hogy visszajöjjön, és amikor Renor visszatér, és sértetten az ágyradobja a takarót, kissé megijed. Attól hogy valami rosszat mondott vagy tett, pedig nem akart. A régi Renor ezt biztos nem vette volna a szívére. Miután Renor kijelenti hogy lovagolni megy, feltámad benne az aggodalom.*
- Megyek én is..*mondja ellenkezést nem tűrő hangon és már indul is a szobájába hogy felöltözzön.*

*Kicsi, gonosz mosoly jelenik meg a képén, amit Anna szerencsére nem láthat.
Ahogy Anna elmegy öltözni, is elhagyja a szobát. Az udvarra megy le, hogy előkészítsen két lovat. Az éjfekete csődör amint meglátja, boldogan felnyerít, és már lép is a kapuhoz, hogy a férfi kiengedhesse.
Renor azonban rá se bagózik. Elmegy a megrökönyödött csődör mellett, és egy barna kancához lép.
A csődör megönnyebül.. hát persze.. hölgyeké az elsőbbség, tudja ő. Biztosan nem egyeüdl fog kilovagolni a férfi. Izgatottan toporog, és várja, hogy Renor őt is kiengedje.
A férfi egy fehér csődörhöz lép, és azt is kivezeti. A fekete patás értetlenül bámul. Jó akkor vigye ki a fehéret is de mostmár ő jön! Ő Renor kedvenc lova! Ő is megy! Hol van már Renor? Miért nem jön érte?

A férfi az istálló előtt vár Annára. Kezében a barna és a fehér hátas kantárával.
Bentről pedig elkeseredett, csalódott nyerítés hallatszik.*

*Anna hamarosan megjelenik, lovagróruhában. Meglepődve nézi a két lovat. A barna kanca még nem is izgatja annyira, hanem a fehér csődör..*
- Hol a lovad? Miért nem a sajátodat hozod?*hülyeség... az összes ló Renoré, nah de hát mégiscsak a fekete csődör Renor kedvence.*

*Mosolya meglepettségre vált.*
- Itt.. Mi?
*Előbb a barna kancára néz, aztán a fehér csődörre.*
- Mindkettő a mienk.
*Értetlnül csóvállja meg a fejét, majd fellendül a csődör nyergébe. Megvárja amíg Anna is felszáll a kancára, és csak utána szólal meg újból.*
- Nah akkor mehetünk?

*Anna megrántja a vállát és fellendül a barna kanca nyergébe. Egy csípőindítással a ló megindul a fehér csődör mellett. Anna nem nagyon tűnik boldognak. Renor annyira más, ő a régi Renort akarja visszakapni! Gondolataiba mélyed, és csak a barna kanca ügyességének köszönhető hogy kikerülik a gödröket, hogy nem maradnak le Renorék mellett. Már egészen bent vannak az erdőben, teljesen sötét van hiszen ez a shad erdő, itt mindig sötét van. Vagy a legtöbbször sötét van.*

*Corine a Shad erdőben tanyázik. Csavarog.. Hangok ütik meg a fülét, két lóra tippel. A fák takarásábólfigyeli a két alakot. Nem ismeri fel őket egyből, de amint közelebb lép megismeri Renort.*
- Ahh Renor!*örül meg miközben a lovasok elé lép. Anna felhúzza a szemöldökét.*
- Lovacskázunk, lovacskázunk?*kérdezi sejtelmes mosoly közepette*

*Szeme sarkából figyeli csak Annát, miközben éleselműen megállapítja, hogy nem túl bőbeszédű.*
- Mi a baj?
*Kérdezi végül a nő felé fordulva.
Kicsivel később egy női hangra lesz figyelmes.*
- Üdvözletem.. ismerjük egymást?
*Vonja össze a szemöldökét, Corine-ra nézve.*

*Anna elmosolyodik, úgy néz Renorra, bár egy kicsit bánatos.*
- Nem.. semmi baj.
*Aztán hamarosan Corine jelenik meg előttük. Anna csak annyira emlékszik a nőből hogy rámászott Renorra. Így hát nem nagyon örül a látványának. Most az egyszer örül hogy Renor nem emlékszik.*
- Nah már csak ez hiányzott...*dünnyögi maga elé. Majd sóhajt egyet.*

*Corine összeráncolja a homlokát majd elneveti magát.*
- Jó trükk! Hol a lovad?*kérdezi majd a lovasok mögé néz, de ott nem lát semmit.*
- Elvinnétek egy darabon?... köszi... Renor eléd ülök jó?*és már lép is oda a férfi lovához.*

- Biztosan?
*Hangjából kihallatszik a kételkedés, hogy nem biztos abban, hogy Annának valóban nincs semmi baja.
A másik nőre néz, aki egy nagyon ostoba kérdést tesz fel neki. Mondjuk azt nem érti, hogy miért van mindenkinek baja a lovával, de ez most lényegtelen.*
- A lovam?
*Kérdzei óvatosan.*
- Itt..
*Bök az alatt lévő patásra.*
- Öhm..
*Tétován Annára néz, hogy a nő beleegyezik e. Azt se tudja ki ez a lány és ide akar elé ülni!*
- Hát.. jó..

*Anna nem is néz inkább oda. Csak ismét elindítja a lovat. Egykedvűen lovagol és nem szól egy szót sem. Hirtelen lova valamitől megrémül és megáll, sőt elkezd nyugtalankodni. Renor lova valószínű pont így fog tenni, hiszen dratrolok érkeznek, nem messze tőlük rejtőzködnek. Anna összehunyorítja a szemét, keres valamit, de a sötét erdőben nem sokat lát. Aztán egyszer csak valaki befogja a száját. Sikítani szeretne de nem tud. Kapálózni kezd , közben a megrémült barna kanca ledobja őt meg a másikat a hátáról. Leesnek. Anna kissé megüti magát, de most nem ez a fő gondja. Egy másik dratrol Corine-t ragadja meg és teleportál vele egy közelebbi fához. Egy újabb másik Renort illeti meg kezdetben egy szép balegyenessel. Valószínű nem marad tovább ő sem a lovon.*

*Corine felpofátlankodik a nyeregbe és így mennek tovább. Közben többször hozzásimul Renorhoz. Aztán a lovak valamiért megtorpannak. Aztán már csak egy villanást lát, és hirtelen lekerül a lóról. Aki fogja, nem más, mint apja egyik csatlósa. Mérgesen rángatja meg a karját a fogásában.*
- Eressz el te tuskó!*visítja majd felsikít amikor egy másik férfi behúz egyet Renornak.*
- Ne bántsd!*tiltakozik, de erősen lefogják. Még egy dratrol megjelenik, szintén Renor elagyabulálására. Tehát 4 en vannak.*

*Még fel sem eszmél a meglepetésből, hogy a láyn eltűnik előle, máris kap egy balegyenest.
A lendülettől leesik a lóról, ami amúgy is már két lábra dobta magát riadalmában.
A férfi felugrik a földről. Szemöldökre felrepedt ahol az ütés érte, langyos vére lecsorog a bőrén.. zavarja a látásban, és talán épp ez az, amiért nem veszi észre a háta mögé érkező másik dratrolt.
A tarkójára mért ütés térdre kényszeríti.*
- Nah nézd csak.. mi van? A nők elvették az erődet?
*Nyerít fel az egyik röhögve, miközben a másik Renor oldalába rúg.
A férfi most bajban van. Nem tud varázsolni, sőt még verekedni se. Pedig anno éppen ezért tanult meg, hogyha elveszti az erejét, akkor legalább verekedni tudjon.. de most egyikre se képes.*

*Annát felrántják a földről. Először semmit sem lát de aztán mindkét kezét hátrafogják, sőt, a hajánál fogva hátrahúzzák a fejét is és a fülébe suttognak.*
- Milyen szép kis barátnője van ennek a Renor gyereknek... nem csoda ha elment tőle az ereje... nézd..*suttogják közel az arcához.* Ennyit ér.. a te csodás Renorod!*Anna próbálja elfordítani a fejét, de fáj... húzzák a haját, a kezét elszorítják. Teleportálna, de mivel fogják, vinné magával a dratrolokat is. Akaratlanul is a szeme előtt verik ripityára Renort, és nem tud neki segíteni. Azzal kell megküzdenie hogy elterelje a figyelmét arról hogy a dratrol aki fogja épp most nyúlt be a szoknyája alá. Akkor megpróbálja a lábával kiszabadítani magát és teljes erőből tökönvágja a dratrolt. A dratrol szorítása enged valamit, sőt, anna megindul Renor felé, de a dratrol kapcsol és utána vetődik. Arccal esnek a földre. A dratrol erősen lefogja a lábát és kúszik fel a testén hogy megrángassa a hajtá: csúnya kislány, szökni próbál!.*
- Renor!!*kiáltja kétségbeesve és a kezét nyújtja felé , de a dratrol rávág a kezére. Ösztönből rántja magához a kezét. A dratrol ismét felállítja és egy fához oldalaz vele hogy lássák mit művelnek Renorral.*
- Sikíts... úgysem tudsz segíteni...*nevet a férfi és ismét összekulcsolja Anna kezeit.*

*Nevetést hall, öklök puffanását. Képtelen védekezni.. karjait maga előtt tartja, megpróbálja félreütni a csapásokat.. kevés sikerrel.
Annyira szerencsétlen, hogy az már feltűnően gyanus. Se mágiát nem használ, se ütni se üt vissza, sőt még védekezni is bénán védekezik.
Anna kiáltására tér magához.. a hang irányába kapja a fejét. Agyát elönti a düh, amit látja, hogy az egy dratrol éppen a feleségén fekszik! És.. és.. molesztálja!
Dühös ordítással, fordul meg a sarkán, miközben féltérdre küzdi magát. A közelében lévő egyik dratrol képébe pörölyként érkezik a csapás.
A férfi seggre esik, kezeit az orrához szorítja, és üvölt mint a sakál.*
- Eb ab állab eltöpte ab oppom!
*A másik dratrol közben felkap egy husángot. Megtörgeti a kezében, és az éppen visszaforduló férfit fejbecsapja vele.
Renor eszméletét vesztve rogy a földre.*
- Ássub el! Ássub el! Onnan abtán nem jön ebő!

*Corine nem próbál meg kiszabadulni. Tudja hogy nem fog menni. Egykedvűen nézi végig ahogyan Renort verik. Aztán a dratrol aki őt fogja megszólal:
- Így jár minden férfi aki körülötted ólálkodik...*Corine sóhajt.*
- Bocs Renor..*suttogja maga elé, majd eltűnik őrével együtt. A dratrol aki Annát fogta szintén eltűnik. A másik kettőnek is ajánlatos mostmár lelépni.*

- Nem vesztegetjük rá az időt, te idióta. Máris mennünk kell, nem szükséges, hogy itt találjanak minket.
- Be lebalább happjung eb kip begyet nepi..
*Mondja a másik vérző orrát törülgetve. Belerúg a férfi oldalába, majd lábával addig bökdösi, amíg az a hátára nem fordul.
Leguggol, késével egy vágást húz szépen végig az arcán.*
- Meblátjug hob fogsz íb tetszebni a lányogag!
*Azzal mindkettő eltűnik.
Az eszméletét vesztett férfi arcát vágot sebből kifolyó vér torzítja el. Bal szemöldöke felől indul a jobb arcfélen keresztül és a nyak felé húz. Nem mély, de egyértelműen olyan, ami maradandó lehet.*

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés