5. rész
- Nah csak azt ne mond, hogy te vagy Luna… - és úgy nézett mint aki még nem látott embert.
A férfi nem válaszolt. Ekkor alkalmazza Elena a „Hallgatás beleegyezés" címu fejezetet, és most hirtelen nem hitt a szemének.
- Haha.. jó vicc. - mondja de, egyáltalán nem tartja viccesnek.
- Figyelj!ezt majd megbeszéljük holnap… Azt hiszem túl sok minden zúdulna a nyakadba..
- Túl sok minden? Túl sok minden? Nah ide figyelj! Két nappal ezelott rámtukmáltak egy karkötot, baromi olcsó volt és ajándéknak szántam. Így megvettem. Aztán hajnali 12 után 30 perccel bevisznek valami biró akárki elé hogy megöltem egy lányt, és mindeközben a karkötom is elveszett, amit láss csodát a kopasz vén faszinál találnak meg. Mikor hazaérek rámtámad egy bolond hapsi ,akinek a karkötom kell. Reggelre elfogy a tej otthonról, amit biztos az a bíró akárki ivott meg, hogy aztán boltba menjek és belekeveredjek egy rablásba. Ismét bevisznek az orsre. Azt mondják gyilkoltam és lecsuknak. Éjfélkor valaki befogja a szám és azt mondja kivisz innen… és elhoz egy helyre ahhol csapatnyi hülye gyerek meg vénember azt állítja hogy te vagy Luna.. szerinted ez mi? Ha nem túl sok minden? Kerek 2 napja nem aludtam, csak húztam a belem , mert állandóan menekülnöm kellett.. ráadásul ott az a hülye villanyszámla..
- Befejezted?
- Nem! - Hát jó! - rántotta meg vállát a férfi.
Elena szóra nyitotta a száját , és felemelte jobb keze mutatóujját. Hang nem jött ki a torkán csak némán rázogatta ujját a férfire.
- Argh! -morogta és leengedte a kezét.
- Feküdje le…
- Feküdj le.. feküdje le.. - utánozta gúnyosan a férfit.
- Akkor ne feküdj.. - egyezett bele a férfi és elindult az egyik sátor felé. Nem messze a bandától száz sátor volt felhúzva. Mindenki aludni tért , miközben megvitatták a lány érkezését. Elena pillanatok alatt egyedül maradt és síri csend lett.
- Héé! - kezdte bátortalanul - nem tudják merre van innen Grasmere? Haza kéne mennem…
Választ nem kapott.
- Hahóó!! - próbálta erősebben de semmi.
- És még rágóm sincs - zsörtölodött miközben nekidolt egy fának és elnyomta az álom.
Egy meseszép hajón, ami csak úgy ringatózott a vizen… Egy meseszép estén, mikor a hold fénye világította meg az utat. Egy meseszép ruhában….
- Áááááá!!!!! - kiáltott Elena és meglendítette a jobb kezét.
- Ááááááá!!! . kiáltotta egy férfi és elterült a földön nem messze Elenától. Elena a szája elé tette a kezét.
- Jajj ne! Jajj neee! Mostmár jogosan visznek dutyiba. Megöltem.. jaj nee! - felállt és elkezdett ide oda rohangászni.
- Megöltem.. istenem megöltem egy embert! - mondja kétségbeesetten miközben körbe körbe szaladgál.
- Jó..jó…jól vagyok - próbálkozna megszólalni a férfi, és feltápászkodni. Elena ezt nem látja mert háttal áll neki. Felkap egy botot és tördelni kezdni.
- A dutyiban fogok megrohadni.. egy nyanvadt frutty-s rágógumi nélkül… - sopánkodott és mérgesen elhajította a botot. Egy koppanás hallattszott és a férfi ismét elterült a földön , hála a botnak. A banda egy része már felkelt. Úgy nézett ki, mintha mindenki csomagolna. A sátrakat felszedték és egy része a tömegnek már készülodött az induláshoz. A földön hevero férfi újra éledezni kezdett. Elena meg levetette magát a földre és tovább siránkozott.
- Miért?? Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Mért kell nekem állandóan bajba keverednem?
- Ezt kérdezem én is - mondja egy férfi hang a háta mögül mire o megfordul.
- Ááááááá!!! Ez feltámadt! - kiáltja Elena és most o ájul el.
A férfi némán végignéz Elenán majd felkapja a karjába és elindul o is a többiek felé.
Egy zötykölodos úton nem lehet jól aludni, de ha nem hiszel nekem, kérdezd meg Elenát. O felkelt és körbenézett. Egy kocsiban volt és egy férfi vezette a járgányt. O pedig mellette ült.
- Hova megyünk?
- El… - kapta a rövid és tömör választ.
- Elmondod végre a neved? Csak mert nem hívhatlak akárkinak… - mondja a lány, hiszen mióta kimentette ez a férfi a dutyiból, még a nevét sem tudja.
- Dimitry…
- Áhh.. kedves Dimitry… az én nevem..
- Mindenki tudja ki vagy, Elena… nincs olyan farkas aki ne hallott volna rólad!
- Ehh.. - ha most rágó lett volna a szájában 100 a 100 hoz hogy megfulladt volna.
- Farkas?
- Elena… el kell hogy mondjak mindent.. egyszer meg kell tudnod.
- Hát kösz hogy végre belátod… Csak 3 napja élek bizonytalanságban. 2 napja a cicám nélkül. És 1 nap 10 óra 51 perc és 36 másodperce rágógumi nélkül.. Úgyhogy légy szíves..
Dimitry leállította a motort és a kocsi megállt.
- Huha.. ez nagyon komoly lehet.. mondjuk el is várom , ha már 2 ártatlan rágógumi bánta… - mondja mikor észreveszi hogy megállnak.
- Figyelj rám.. nagyon nehéz lesz elmondanom, de…
- Nem kell a rizsa… nyomjad, mi a pálya?
- Vérfarkas vagy.
Elena pár másodpercig némán fürkészte a másik arcát. Aztán mintha egy felfújt lufiból elkezdenék lassan ereszteni a levegot… úgy tört ki belole a nevetés.
- Hahahaha… te bekattantál öreg! Hahaha.. még hogy …még hogy vérfarkas.. hahaha…
Dimitry szótlanul nézte a lányt. Nehezebb lesz mint gondoltam - gondolta és újra szóra nyitotta a száját.
- Vérfarkas vagy… higgy nekem.
- Hahaha… persze.. te meg a jeti …haha
Dimitry feladta.
- Reménytelen…-mondta és újra beindította a motort.
- Nah akkor, ha már ilyen tréfamester vagy, azt elmondhatnád komolyan, hogy hova megyünk.
- Mindig máshová.. ott ahhol nem találnak ránk.
- Mért? Üldöznek? - nézett hátra Elena de az égadta világon semmit nem látott, amitol félni kéne. Érdekes mód, még a villanyszámlás sem kergette oket MZ-vel orült fejet vágva.
Választ nem kapott. Egy olyan helyre érkeztek, ahol egy kis patak csordogált. Néhány fa maga között pedig teret engedett a táborozóknak. Elena és Dimitry kiszálltak a kocsiból. Néhányan már felhúzták a sátrakat. Elena felnézett az égre. Körülbelül délután 3 óra lehetett.
Mindenki összegyult a sátrak között egy helyen. Húst hoztak elo, meg bort. Kenyeret és gyümölcsöket. Elena nem értette honnan van ez a sok ennivaló, de jelen pillanatban cseppet sem érdekelte. Ha már az otthoni pizzából nem ehetett hát beérte ezzel. Dimitry , miután megpakolta saját tányérját elhúzta a lányt egy olyan helyre ahol csak ketten lehetnek.
- Figyelj rám! - kezdte- ezek itt mind farkasok…
- Dimitry.. nem vagyok gyerek! Tudom hogy farkasok nem léteznek!
- Elena!
- Mivan?
- Amikor reggel felkelsz, Luna mindig bebújik az ágyadba ugye?
- Ja..tök vicce…várj, te ezt honnan tudod? - ejti ki kezébol a lány a kenyeret.
- És amikor este hazaérsz, mindig neked dörgölődzik , és azt kéri hogy vedd a karodba…
- Hagyd abba! Honnan tudod te ezt?
- Amikor este az a férfi beállított a konyhádba…
- HAGYD ABBA! - kiabálta a lány és kezét a fülére szorította.
- Luna elüldözte ot igaz?
- HAGYJ BÉKÉN!!! HONNAN TUDSZ TE EZEKRŐL? NYOMOZOL UTÁNNAM?
- Nem.. egyszerűbb a válasz.. ÉN vagyok Luna…
|