X. rész
*Aggodalmasan néz be a gödörbe. Látjha, hogy a nőnek nem esett komoly baja.
Ránéz a csuklyásra, majd le Melittára.*
- Ne izgulj Melitta. Csótány nincs lent, ugyanis itt van velem szemben egy.
Paris Leuman
*Kinyitja a szemét. Végignéz Melittan, majd elvigyorodik. Óvatosan arrébbviszi a nő kezét, majd a sajátját fekteti a hasára.* - Nah? Hahó.. *Próbálkozik valami kommunikációval amit még Melitta mutatott neki annak idején.*
Melitta
*Keze lassan lecsúszik hasáról, de nem kel fel, hiszen egy másik kéz pótolja az övét. A kis picur a pocakban még igencsak kicsike. Kommunikációra normális esetben egyáltalán nem lenne lehetőség. Viszont apja olyan erős mágia tulajdonában áll hogy szavakat nem, de érzéseket tud közölni vele. Most Paris azt érezheti hogy a gyerekkel minden a legnagyobb rendben van, és meglepődött amiért hozzászóltak.* ~ Hol van anyuci keze? Héj... Fáázom...Héj... ez jóó... meleg...jujj de jó...~
Paris Leuman
*Diadalittasan elvigyorodik.* - Nekem volt igazam..! *Aztán újra Melitta hasa felé fordul.* - Ha te is összeesküvést szősz ellenem anyáddal..! Már most látom: anyamániás lesz. Tuti! Tőlem meg be leszel szarva! Pardon..
Melitta
*Ő mit sem tudott arról amit a háta mögött, vagy inkább a hasa felett beszélgettek. Még mindig aludt. A kicsi is lassan elszundított újra.* ~Jajj de jó itt... meleg van... áálmos vagyok... ne vidd el a kezed apuci.. megfagyok... e-l-a-sz-o-m,és-m-e-g f-a-gy-ok..*mondja egyre lassabban míg elszundítani készül.*
Paris Leuman
- Ilyen egy fagyosszent gyereket.. *Vigyorog.* - Na jól van aludjál.. *Megsimogatja Melitta hasát.*
Melitta
*A simogatásra elkezd megrebbenni szempillája. Aztán kényelmesen nyújtózkodni szeretne de valami megakadályozza. Meglepődve nézi az idegen kezet.* -Te meg mit csinálsz?*nézi meglepődve és felhúzott szemekkel Paris kezét, majd arcára is néz.* -Mért tapizol?*vigyorodik el*
Paris Leuman
*Felkapja a fejét, és hirtelen nem is tudja mit mondjon.* - Öö.. izé.. khm.. euh.. szóval.. én csak.. *Összeszedi magát.* - Talán nem szabad?! *Vág felháborodott képet. Kihívóan néz Melitta szemébe.*
Melitta
*Széles mosoly húzódik arcára, a férfi raekciója láttán.* -Nem!*mondja diadalittasan majd még mielőtt a férfi válaszolhatna ad neki egy jó nagy cuppanós puszit*
Paris Leuman
- Hát jó! Ezt megjegyeztem! *Felháborodik, majd elkezdi magára ráncigálni szétdobált ruháit.*
Melitta
*Mosoly húzódik arcára. Aztán ő is felkel. Felkapkodja ruháit majd a férfi mellé megy.* -Tudod hogy csak vicceltem*néz bűnbánó boci szemekkel*
Paris Leuman
*Már rajta van minden. Az inge begombolásához lát.* - Rossz vicc volt. *Jegyzi meg sértetten.*
Melitta
*Lebiggyeszti az ajkát és kifújja az összes levegőt ami tüdejét nyomja.* ~Mi ütött ebbe? Egyesekkel még viccelni sem lehet*szomorodik el* - Sajnálom..*mondja megadóan.
Paris Leuman
*Vérigsértetten néz rá Melittara.* - Nem látom rajtad a teljes megbánást! *Hátatfordít a nőnek.* - Na induljunk végre.
Melitta
*Melitta felhúzza a szemöldökét majd megcsóválja fejét.* - Menjünk..*ő már nem tud mit tenni. Nem mondott semmi olyat amiért így kéne büntetni őt. Ezt Paris is érezheti. Főleg hogy valaki fel is kelti rá figyelmét.* ~Héj...mi ez?... olyan rosszul vagyok... fáj.. mi ez?... anyuci... mibaj?.. mért vagyok... vagyunk rosszul?~
Paris Leuman
*Összerezzen a nemrég megismert hangra. Melittara néz, de az úgy tűnik nem hallotta.* - ..Melitta.. jól érzed magad? *Nem érti mi baja lehet a gyereknek.*
Melitta
*Most elég gonosz dolog lenne tőle elájulni amit szive szerint meg is tenne bosszúállás képp. De nem teszi meg. Meg áll egy pillanatra és maga köré néz.* -Jól..*mondja bizonytalanul* Miért? ~Anyuci csinálj valamit... ~
Paris Leuman
*Hümmög egy kicsit.* - Na jól van.. túljátszottam.. túlreagáltam a dolgot na! Bocsánat! *Karjával közben hadonászik, szinte malomkörzéseket csinál.*
Melitta
*Egyáltalán nem érti a férfi reakcióját.* - Szivem... minden rendben?*kérdezi komolyan aggódva* - Hogy jött ez ide? elszúrtam , oké... bocsánatot kértem nem volt jó., oké... nah de hogy te is kalimpálj itt össze vissza... *közelebb lép a férfihoz, és megérinti homlokát kezével.* - Láza nincs... ~Közelebb kérlek.. ~
Paris Leuman
*~Közelebb.. közelebb..~ Forgatja meg a szemét. ~Mi vagy te? Békebíró?~ Gondolja magában.* - Jól van bocsássuk meg egymást bűneit jó?
Melitta
*A gyerek már nem szól többet. Nem is érez...* - Én eddig is ezt akartam*mondja Meli de inkább nem feszegeti a húrt.* - Tudod hogy neked bármit szabad...*gondol vissza a tapizós részre* Nem értem.. annyira egyértelmű... *aztán átöleli a férfit. Nála szent a béke.*
Paris Leuman
*Elvigyorodik. Gyorsan letörli a képéről a vigyort, mielőtt Melitta észrevenné. ~Na most biztos boldog.. pezsgőt bont, dinom dánom..~*
Melitta
*A kicsi továbbra sem szólal meg. Melitta elengedi Parist.* - Jó.. akkor mehetnénk is*mondja és el is indul Paris előtt.Nem volt túl szerencsés. Pont azzal a lépéssel esett bele a csapdába amit Paris előtt tett. Hirtelen eltűnik egy szakadékban ami azért nem olyan mély. Paris előtt meg egy nagyon ismerős férfi jelenik meg vörös csuklyában* - Nocsak, nocsak, nocsak...*szólal meg a férfi* kit látnak szemeim..???
Paris Leuman
*Aggodalmasan néz be a gödörbe. Látjha, hogy a nőnek nem esett komoly baja. Ránéz a csuklyásra, majd le Melittára.* - Ne izgulj Melitta. Csótány nincs lent, ugyanis itt van velem szemben egy. *Egyre jobban látszik rajta, hogy egyáltalán nem örül a vöröske megjelenésének. Egyre inkább kezd dühbegurulni. Arcán megránul egy izom a visszafojtott indulatoktól.* - Mit akarsz?
Melitta
*Nem is a fájdalom inkább a meglepődés ami kiült arcára. Felnézne, de hirtelen fedél kerül feje felé.* - Paris? Paris?? *kezd kétségbe esni... nem nagyon jó egy kis helyen , fény és levegő nélkül.* - Hopszika... a barátnőd azt hiszem lent ragadt*mondja a dratrol és kezét leereszti.. varázslat.* - Nem az a kérdés én mit akarok, az a kérdés.. mért élsz te még? *vigyorodik gonoszan el a férfi*
Paris Leuman
*Nagy nehezen uralkodik magán. Már már el is mosolyodik. Arcán vigyor jelenik meg. Megtapogatja magát.* - Miért? Még élek? *Végignéz magán, aztán spontán hasbarúgja a vöröskét. Egy gyors varázslattal kiemeli Melittat a lyukból.*
Melitta
*Vagyis csak próbálná kiemelni. A fedél varázslat ellenes. Melitta elkezd köhögni.. fogy a levegő odalent.* - Szép..próbálkozás*áll fel lassan a vörös köhögve. Bizony nem kis ütést kapott.* - Azt hiszem varázslattal itt semmit nem érsz el. Hol a tükör?*kérdezi hirtelen a vörös*
|