Melitta

*Felnevet a nyálazós részen. Aztán ismét a tükör kerül elméje központjába.*
- Vajon miért kell ennek a fickónak annyira az a tükör? Nem értem...*pedig Melittának is pont ennyire kellett mikor még nem állította úgy hogy a tükör hazudik. Hirtelen eszébe ötlik hogy deríthené ki tényleg hazudik e. Előveszi aranyos Vendell pénzérméjét a zsebéből. Majd a megszokott kedvességgel ránéz.*
-Tükröm tükröm mondd meg nékem... Mit mutat a tükör ha nézem?
*Érdekes hogy a pénznek megvan a maga logikája ami szerint működik. Az egyik ilyen hogy rímben kell feltenni a kérdést. A kis pénzérme vörösen kezdett elforogni majd egy irányban megállt. Egy kis ösvény felé mutatott. Melitta oda nézett.*
- He? ...Ja persze!!!*vigyorodott el*

*A sárkány közben köddéválik. Paris olyan arccal néz Melittara, amiből kitűnik, hogy nem tartja normálisnak a nőt.*
- Melitta.. *Kezdi szinte már kedvesen.*
- Az egy pénzérme.. nem pedig tükör.. *Feláll.*
- Lemegyek érte. *Azzal bele is ugrik a vízbe. Leér, majd megtalálja a tükröt. Épségben. Hozzáér, és elmondja varázsszavakat. A tükör eltűnik. Kiemelkedik a vízből, és elindul Melitta után.*

*Még nem adta fel a másik tükör utáni keresést. Mivel már tudja merre menjenek tovább visszaballag Parishoz.*
- Van egy jó meg egy rossz hírem...tudom merre kell hazamennünk...ez volt a jóhír... *majd elhalgat egy időre.*
- De ez az út.. 10 km rel hosszabb mint amin jöttünk..

Paris Leuman

*Derűsen vigyorogva néz Melittara.*
- És mond kedves. Miért nem ugyanarra megyünk haza? Mármint amerről jöttünk. Tudod..
*Próbálkozik.*

- Azért kedves.. mert
1: innen csak egy kiút van,
2: szerintem eleget átkoztál a mocsár miatt, nem hinném hogy megint szeretnél trugyis lenni
3: meg sem találnánk a mocsarat, mert az a kis tündér úgy kidobott onnan
és
4: mi bajod ezzel az úttal?*mutat az útra ahonnan hirtelen villámdörgés hallatszik. Melitta szempillálja megrebben a dörrenésre és kezét nem mozdítja.*

Paris Leuman

- Ahhhaaaaa...
*Érdeklődve néz a villámlás felé.*
- Szerintem induljunk is nyomban, mielőtt elmúlik azon az úton a veszély.

- Mi a baj morci?*utánozza a nem túl lelkesedést miközben közelebb lép és átkarolja Paris nyakát.*
- Nem muszáj úgy sietni*súgja bele fülébe*

Paris Leuman

*Széles vigyor jelenik meg az arcán.*
- Ez máris sokkal jobban tetszik.
*Húzza magához közel Melittat.*

- De...*tolja kicsit hátrébb Parist és megpaskolja vállát* előbb haza fogunk menni*mondja széles vigyorral arcán, és még egy csókot azért ad. Ha Paris nem tartja vissza akkor elindulnak arra amerre Meli mutatta. Ha igen.. akkor ellesznek egymással egy darabig..*

Paris Leuman

*Olyan elszomorodott képet vág, hogy az már fáj. Nem áll fel a földről, inkább hatalmas bociszemekkel néz Melitta után.*

*Visszatekint a férfira aki a földön fekszik... ez már eleve csábító volna, de azok a szemek.*
~Jajjj istenem... de rossz szerelmesnek lenni*gondolja magában persze a szavak alatt teljesen mást ért.*
*Félrebiccenti fejét és elképzeli a férfit ruha nélkül. Széles mosoly húzódik arcára.*
- Nem fázol kincsem?*és leveszi saját ruháját hogy ráterítse Parisra. Mikor lehajol hozzá, gyengéden betakarja majd egy csókot is nyom homlokára mint egy anya a gyerekének.*

Paris Leuman

*A vetkőzős számra felfigyel. Mohó fény villan a szemében. Nem nehéz kitalálni mire is gondol éppen.
Lelöki magáról Melitta ruháit, majd hívogatóan int felé.*

*Felhúzza szemöldökét*
- Ezért most kapsz!*mondja és egyértelműen a ruhákra gondol. Nagyon lassan mint egy párduc mászik felé. És mozgása is olyan finom, olyan kecses. Majd kezével végigsimít a férfi testén, de csak olyan ízelítőként.*

Paris Leuman

*Leolvad az arcáról a vigyor. Lélegzetvisszafojtva nézi Melittat. Megbűvölten.
Ilyennek eddig még nem látta a nőt, de kifejezetten tetszik neki.*

*Nem volt neki elég.. tovább húzza az idegeket. Lassan nyom egy csókot a férfi nyakára, aztán lentebb...lentebb...még lentebb.. közben haja is követi szépen a vonalakat és gyengéden végigsimítanak a férfi testén.*

Paris Leuman

*Csak egy kicsit akad fel a szeme.
Oroszlánerővel küzd az ellen, hogy ne teperje le Melittat.. egyelőre..
Elkapja Melitta haját, és úgy húzza fel magához. Mohón csókolja meg.*

*A mohó csókon meg sem lepődik. Szinte számított rá. Természetesen viszonozza, és mikor végre levegőhöz jut meg is szólal.*
- De türelmetlen valaki... mi kéne ha volna?*incselkedik*

Paris Leuman

*Türelmetlenségében meg se hallja Melitta szavait.
Gyorsan fejti le a nőről a ruhákat, és ahol már szabad "felülethez" jut, ott rögtön el is kezdi csókolgatni.*

*Tovább feszíti a tovább már nem feszíthető helyzetet.*
- Én rossz fiúm..*suttogja fülébe majd belecsókol. Aztán felhúzza magához a férfit és elkezd végigsimítani hátán. De csak éppen hogy hozzáér ujjaival. Még mindig azt a láttszatot keltve hogy habár ott van.. elérhetetlen*

Paris Leuman

*Megadóan tűr egy darabig, aztán feladja. Teljes öt másodpercig bírt egyhelyben maradni.
Átkarolja Melitta derekát, és elkezdi simogatni a formás combokat. Legalább addig is eltereli kínzó vágyáról a figyelmet.*

*Még mindig nem elég a kínzásból. Megfogja lassan Paris kezeit és keblére irányítja , majd megcsókolja nyakát. A levegő ami köztük van szinte forróbb mint a legforróbb forrás a világon. Melitta arcán ez meg is látszik, teljesen kipirult. Majd végigcsókolja az egész arcát.*

Paris Leuman

*Eddig bírta, és nem tovább. Vágyakozása már túl nagy volt, ahhoz hogy visszatartsa magát. A levegő szinte forrt körülöttük. Csókok, és ölelések.. A szenvedélyt már nem is lehetne jobban fokozni. Együtt érik el végül azt, melyre már mindketten annyira vágytak.*

*Mindketten elaludtak. Kimerültek. Nem csak az út miatt. Teljesen megfeledkeztek arról hogy hol vannak. Aludtak. Sokat. Hajnalodott már, és Melitta még mindig aludt. Talán ő dupla annyira kifáradt mint Paris. De ez érthető is ebben az állapotban, amiről ő még tudomást sem akar venni. Egyik keze feje aladt, másik teljesen akaratlanul hasán nyugodt védelmezően. *

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés