Melitta
*Már nem áll ellent mint a barlangban a szirénnél. Bár ott is ő volt a provokáló, de azt a férfi érdekében tette. Most más volt a helyzet. Önszántából simult hozzá, és keze feltérképező munkára indult. Végigsimított az izmos vállakon és az izmos testen. Bár Melittán még mindig kevés ruha volt, ezzel nem törődött. Itt-ott beletúrt a férfi hajába és vadul csókolta vissza. Aztán mikor levegőhöz jutott csak annyit nyögött ki:*
- Én...rossz...fiúm...
*Azt sem bánta hogy a férfi letapizza...sőt egyáltalán nem volt ellenére. Hisz ő megmondta...szereti a férfit és ezen semmi nem változtat...*

Paris
*Végigsimítja a nő egész testét a kezével, közben folyamatosan csókolgatja Melittát. Hol a száját, hol a nyakát, vállát.. A szavakra széles vigyor jelenik meg az arcán.*
- Nem tudod mennyire..
*Közben újra szájon csókolja Melittát.*
- Nekem csak dzsungelharcos maradsz. Vagy inkább bozótharcos?
*Mondja, miközben végigméri a nőt, és annak ruhafoszlányait.*
- Ez nekem így valóban nagyon kedvező.. de azért a városban..
*Vigyorogva füttyent egyet.*

Melitta
- Hát...*nyögi* nem....nem is...nem is tudom mennyire.... de majd megmutathatod*kacsint a férfira pajkosan.*
- Na...*mondja kicsit ellökve magától a férfit, persze csak arcát hogy lássa miközben hozzá beszél*
- Még hogy dzsungelharcos...elmész te a ...*azzal , még mielőtt Paris meglepődne gyorsan belecsókol nyakába*
~Bozótharcos...pff....nah ezt még megkapod*szövögeti a bosszút..*
-A városban?....a városban nem lesz semmi mert majd átkarolsz és nem lát meg senki...elveszek a nagy...erős...izmos...karjaidban*mondja vigyorogva és közben végigsimít a "nagy erős izmos" karon.*

Paris
*Érdeklődve hallgatja a nőt.*
- Hova menjek?
*Kérdezi egy széles vigyor kíséretében.*
- Például ide?
*Azzal belecsókol a nő nyakába.*
- Vagy ide?
*Kérdezi, miközben megcsókolja Melittát.*
- Ahaa.. Csak az a probléma, hogy talán feltűnt, hogy még a barlangnál elhagytam az ingem. Még, jó hogy a gatyám nem ment rá erre az akcióra.
*Mondja egy vigyor kíséretében.*

Melitta
- Pedig én mit nem adtam volna hogy a gatyád is otthagyd:)*mondja vigyorogva* de nem baj *kacsint a férfira* lesz még alkalmad elveszíteni a gatyád.... talán nem is olyan sokára*mondja tovább sejtelmesen*
*Csak nevet azon hogy a férfi hogy félreértelmezi szavait, de valljuk be hogy nagyon örül neki.*
- Egyébként meg ha már nekem is hiányos ruhában kell visszamennem...akkor neked miért kegyelmeznének...hm? Ki vagy te?*mondja belevigyorogva Paris arcába majd egy cuppanós csókot nyom szájára.*

Paris
- Hmm.. És ha mégsem, akkor rásegítesz?
*Kérdezi egy vigyor kíséretében.
Be kell vallani, Paris imádja félreérteni a dolgokat.*
- Mi az, h..
*Itt elakad a csók miatt, amit nem sajnál viszonozni, majd folytatja.*
- ..ogy ki vagyok? Nem volt elég ennyi?! Már elmondtam kisregénybe életem történetét, kihagyva néhány részt, de az nem baj.. hoppá.. na mindegy..
*Lerántja a nőt a fűre, és hogy az ne ütődjön meg, hagyja, hogy ráessen.*

Melitta
- Szeretnéd ha rásegítenék?*kérdezi huncut mosollyal.*
- Mert ha igen... szívesen segítek.. mondjuk... eljöhetnél... velem... a... következő... nyomozásra.... *mondja szaggatottan mert közben ott csókolja a férfit ahol csak éri.*
- Ott garantáltan ott hagyod még a gatyád is:)*mondja vigyorogva*
*Két kezével szorosan átkarolja a férfit miközben lerántja a fűre. Még ha meg is ütötte volna magát sem fájna neki. De nem ütötte meg magát hisz Parisra esett.*
- Belőled... sosem... elég...*mondja miközben lassan elindul lefelé csókjaival a férfi nyakán.*

Paris
- Szerintem menne ez neked egyedül is.. Nem kellene nekem szeretni ahhoz..
*Mondja egy széles vigyor kíséretében. Közben felkapja a fejét.*
- Még egy ilyen kaland??
*Hörgi, majd megköszörüli a torkát.*
- Szerintem pihentessük most egy kicsit a kalandot! Én csináltam már érdekes dolgokat.. de ez az én idegzetemnek is erős volt!
*Mondja enyhe.. kicsi.. nagy túlzással, majd felnevet, ami egy halk nyögésbe megy át, amikor Melitta elkezdi csókolgatni.*
- Mondták már neked, hogy nagyon jól csinálod?
*Kérdezi, miközben a tenyere közé fogja a nő arcát, és megcsókolja.*

Melitta
- Hát nem hiába mondtam hogy nem lesz semmi*mondja vigyorogva* de amit akartam az megvan....sőt...még több is*kacsint a férfira miközben kicsit felemelte fejét.*
- Hogy jól csinálom e?*mondja kipirult arccal...* de ...édes...most mondtad*mondja vigyorogva*
*Aztán visszatért a nyaki részhez, majd hirtelen felkapta fejét. Elmosolyodott és sejtelmes hangon szólalt meg.*
- Paris....nem tennéd már el az ostorod?...Valami nyom...és ha jól emlékszem az a fránya ostor az.*mondja vigyorogva hisz tudja hogy ostornak se híre se hamva.*

Paris
*Nagyon széles, és gúnyos mosoly jelenik meg az arcán. Feláll, és az öve alá nyúl, ahova be van tűzve az a bizonyos ostor ami már említett.
Kihúzza, és így láthatóvá válik, hogy egy nagyon különleges bőrből készült. Éjfekete, rajta mélyzöld jelekkel..*
- Parancsolj, el van téve..
*Mondja vigyorogva, de gúnyos mosollyal a szája sarkában. Felvonja a szemöldökét, majd belenevet a nő arcába.*
- Nem hittél nekem?
*Aztán mohón megcsókolja.*

Melitta
*Kicsit meglepődik.....kicsit???*
~ A franc... tényleg van ostora*mondja magában kárörvendően*
~ Azt hittem csak hülyít ezzel az ostor dumával...*mérgelődik magában*
- Ne...*kezdené el de a férfi mohón megcsókolja, amin csak elmosolyodik és visszahúzza maga mellé a fűre.*
- Nem hittem*mondja mikor levegőhöz jut* hiszem ha látom drága*mondja nevetve*
- Kezd hűvös lenni...*mondja hiszen már rég besötétedett és csak a Hold világította meg körvonalaikat.*
-A gatya dologban pedig maradjunk a következő kalandnál...*mondja egy kacsintás kíséretében* de ha nagyon meg akarsz szabadulni tőle....*aztán rámászik és hátára dönti Parist*

Paris
- Nem hitted volna?
*Mondja egy vigyor kíséretében, miközben magához öleli a nőt. Gonosz mosoly suhan át az arcán, miközben megcsókolja Melitta nyakát.*
- Nem hiszel az én szavamnak? Pedig olyan őszinte vagyok.. általában.. néha.. hmm..
*Meglepődik Melitta hirtelen lökésén, és elterül a fűben.*

Melitta
*Melitta rámászik Parisra és egyre feljebb kúszik testén. Közben ide-oda nyom egy csókot.*
- Őszinte... az már egyszer biztos.... *majd vállához ér és megveregeti azt gyengéden*
- Mennünk kell.... *még egy fürge csók aztán feltápászkodik , megigazítja haját és megfordul.*
- Nah jössz? Rossz fiú...*mondja mosolyogva és kezét nyújtja a férfinak*
*Az út még veszélyesebb mint eddig volt , hisz messzebb vannak mint valaha. És most már mindkettőjük ellensége figyeli őket. Lassan hajnalodni kezd, és elindulnak a sötét erdőben...*

Paris
*Vigyorogva figyeli a nő magánakcióját.*
- Óóóó..
*Mondja búsan amikor Melitta az utolsó csókkal is végez. Feltápászkodik a földről, majd leplezetlen szomorúsággal indul el Melitta után.*
- Miért vagyok én rossz fiú? Olyan áldott jó vagyok, hogy nem igaz! Meg okos, ügyes, tökéletes! Ja, és persze szerény!
*Teszi hozzá egy vigyor kíséretében.*
- Úgy látom neked elvonta valami.. khm.. valaki a figyelmedet a tekercsről.. Nem akarod megnézni végre?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés