Melitta

*Melitta hitetlenkedve fordul vissza hisz ő már el is indult.*
- Egyértelmű hogy azon az úton kell menni ami a legveszélyesebb nem? De ha betojtál...nyugodtan menj a másikon...*mondja vigyori gúnnyal* Én erre megyek...*azzal már indul is tovább.
*Már elhagyta a fát mikor gyorsan visszaszalad. Egy óriási sakálüvöltést hallva azonnal megijedt. Gyorsan szalad vissza...reméli a férfi még ott van*
- Tudod mit? *próbál nyugodtságot erőltetni magára, és végigsimít haján*
- Menjünk együtt....nem lenne jó ha elveszítenénk egymást...nagyon nagy ez a hegy*azzal belekarol a férfiba.*

Paris

*Egy darabig oldalrábillentett fejjel áll, amikor a nő már tér is vissza, sőt rohan.*
- Egyértelmű hogy azon az úton kell menni ami a legveszélyesebb, nem? De ha betojtál..
*Ismétli meg a nő szavait egy gúnyos mosollyal a szája sarkában. Melitta belékarol, ő pedig a derekát fogja meg.
Így mennek addig, amíg nem messze előttük hirtelen farkasüvöltést hallanak.
Fél füllel hallja amint Melitta azt mondja, hogy farkas.*
- Nem.. ez nem..
*Kezdi, amikor a vadállat már rohan is feléjük. Hirtelen azt mondaná az ember, hogy vérfarkas, vagy farkas.. de aztán látszik, hogy nem. Hatalmas állat, aminek a sötét bundájában vörös csíkok vannak.. Szemei szintén vörösen izzanak, éles tépőfogaival csattogva száguld feléjük. Pontosabban Melitta felé..*

Melitta

*Melitta kicsit lenyugszik és úgy mennek a másik úton. Mikor hirtelen Melitta egy iszonyatos hangra eszmél fel.*
- Mi volt ez?*választ már nem kap hiszen a vad már felé rohan...sőt, ráugrik és leteperi.*
*Parisnak nagyon gyorsan kéne tenni valamit hiszen meg is ölheti Melit az a vad. Csak egy kéz mely segélykérőn nyúl ki és egy hang...nagyon halk hang*
- Segíts....

Paris

- Na neeee...
*Nyögi igazán értelmesen amikor meglátja a Worditent. Egy, két pillanatig elképedve nézi a lényt, ami éppen elég ahhoz, hogy az maga alá temesse Melittát.
Parisban abban a pillanatban fellángol a féltékenység. :P
Már látott ilyen állatot.. Tudja, hogy hogyan kell "végezni" vele.
~Ezüst.. Honnan a büdös francból szedjek én most ezüstöt?!
A szerelemért bármit! Nem hiába mondta az én drága jó apám, hogy a szerelem meghülyít..~
Azzal elmorog néhány szót, és a megjelenő ezüst dobótőrt a Worditennek hajítja. Az felnyüszít, amikor eltalálja, és hirtelen köddé válik.
A férfi odarohan Melittához, és felkapja.*
- Nem tudom tudsz e menni, vagy sokkos állapotban vagy, de most sietni kéne..
*Azzal vagy mindketten a saját lábukon, vagy Melitta Paris karjaiban mennek tovább.*

Melitta

*Melittának megijedni sincs ideje. Ha elkezdene sikítani akkor abba is hagyhatná hiszen a vad már el is tűnt. Csak a hideg megdermedt arc mi utal arra hogy Melitta halálra rémült. Megszólalni is csak alig tud.*
- Halálra ijedtem ...szerintem tényleg beállhatnál testőrnek*próbál mosolyogni de tényleg nagyon megijedt. Mivel talpra állni most nem nagyon tud ezért hagyja hogy Paris vigye. Mikor azonban meglátják a barlangot azonnal leteszi.*
~Hát itt volnánk*gondolja* a Ruen Barlang.....a kulcs....~
*Parisra tekint*
- Egyedül menjek vagy jössz te is? Gondolom nem szeretnél itt megvárni...
*Ha a férfi vele tart akkor együtt mennek be. Melitta megáll.*
- Kéne valami fáklya...túl sötét van itt bent.
*Egy kanyargós folyosókkal teli üreg ...nem más ez...Melitta pedig nem tudja merre induljanak...*
- Ötlet?*fordul Paris felé...*

Paris

*Örül, hogy a nő nem kérdezett rá, hogyan sikerült elűznie a Worditent..
Egy vigyor kíséretében lenéz a nőre - hiszen ő jóval magasabb-*
- Persze, hogy bemegyek én is! Bár az attól függ mennyit fizetsz a testőri munkáért.
*Szétnéz, majd közelebb megy a barlanghoz.
~Na neeem.. fáklyát már nem..~
Visszanéz Melittára.*
- Menjünk be.. lehet, hogy nincs olyan sötét..
*Beljebb lép, és furcsa tárgyakat fedez fel két oldalt a barlang falán. Amikor közelebb ér hozzájuk, azok hirtelen lángra lobbannak.*
- Önműködő fáklyák.. Nem tetszik ez nekem..

Melitta

- Testőri munka?Ha megtaláltuk tekercset aztán pedig a kincset...akkor nagyon sokat*mondja vigyorogva*
*Belép a barlangba és ijedten hőköl vissza a kigyúló fáklyáktól. Nem túl nagy a világosság. Kisebb homály van. Épp annyi hogy látják merre mennek. A falon végig van fáklya így nem kell végigcipelni a kezükbe.*
- Maradj mögöttem szorosan*mondja a férfinak* Nem szeretném ha elhagynánk egymást. Valamivel meg kéne jelölni az utat hogy kitaláljunk...túl sok itt a leágazás..*néz körbe*
- Merre?*néz körbe*
*Halk visítást hall.*
~Na neee...elegem van ebből a sok ijesztgetős zajból~
*Hirtelen kihúzza a férfi oldaláról a tőrt és egyedül indul a hang irányába.*
~Most végzek veled!*gondolja és elszántan megy*
*A barlang belsejében egy forrás....a víz mélyéről jön a hang*
~Ne kíméljük egymást , gyere elő*egy sellőhöz hasonló lény kúszik ki a vízből...fülsiketítően sikítozva*

Paris

- Szorosan? Oké!
*Azzal Melitta hátához simul, és közben átkarolja a derekát.*
- Elég közel van?
*Közben figyel arra, hogy emlékezzen rá merre mentek. Szerencsére jó a memóriája, ezért nem okoz neki gondot.
A hang hallatán elengedi Melittát, mert az nagyon menni akart. Érdeklődve figyeli, de azért lassan utánamegy, hátha segíteni kell majd neki.
Közben meglátja a lényt.*
- Ajajj.. ez egy szirén..
*Ahogy kimondja bele is esik a szirén bűvkörébe. Kaján vigyorral indul el a hang irányába, miközben a lény Melittával nem is foglalkozik. Legalábbis egyelőre. A férfi az első áldozat.*

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés