Este volt ismét. Miya már nem is számolta az időt... mióta lehet itt? Éveknek tűnik, olyan régen nem látta Hanatot. Vajon hol lehet most? Mit csinál? Mi történt vele? Már bizonyára észrevette, hogy elrabolták.. megpróbálja majd megkeresni? Jelentett számára annyit, hogy megkeresse őt? Bármibe is kerüljön? Csak reménykedni tud.. nagyon nagy remény él benne, hogy Hanato majd eljön érte. És imádkozni.. hogy így legyen.

Azt az estét sosem felejti el. Kitörölhetetlenül belevésődött, és megpecsételte életét. Minden más lett... minden megfordult... Miya többé már nem volt az a naiv, aranyos, szeretnivaló lány... Többé már nem.
Johnny jött el hozzá, és elédobott valami ruhafélét. Az a ruha igazán szép volt. Olyan volt, mintha csak színházba készülődne... de nem vígadni ment. Nem volt boldog. Johhny volt a sofőr.. egy idegen házhoz vitte. Annyit mondott, hogy reggel fél 6 ra már itt is van, úgyhogy addigra kapja össze magát. És elhajtott. Miyának lehetősége adatott arra, hogy megszökjön. Semmi másra nem is tudott volna gondolni... esze ágában sem volt bemenni abba az idegen házba. Hanato-t akarta megkeresni.
A ház kapujára nézett. A pokol kapujához hasonlított, nagy volt, komor.. barátságtalan. Az utcán senki sem járt.. és ez volt az, ami végül meggyőzte arról, hogy elaszaladjon. Magas sarkú cipője kopogása vísszhangot vert a járdán. Szíve hevesen dobogni kezdett attól a gondolattól, hogy végre sikerül elszöknie. Azt sem tudta merre rohan, csak az járt a fejében, hogy " El innen..." Az egyik sarkon befordult, és nekivetette a hátát a falnak. Mellkasa vadul járt fel le, cipője pedig feltörte a sarkát. Kapkodó, de ügyetlen mozdulatokkal megszabadította a lábát a cipőtől, és kidobta egy sarka szemeteskukába. Mezítláb szaladt tovább. Csak most vette észre, hogy mennyire eltévedt. sosem járt Seoul ezen részén. Lelassította lépteit. Lába fázott a jéghideg kövön, és gyomorideg gyötörte. Hogyan keresse meg Hanatot, ha egyszer azt sem tudja Ő maga hol van?

Az ég megdörrent felette, mintha csak válaszolni szeretne a kérdésére. És nem sokkal ezután elkezdett csöpörögni az eső. Ismét sietősre vette a lépteit. El kell hagynia Seoult.. Az eső egyre jobban eleredt, és ruhája is átnedvesedett, majd rátapadt testére. Furcsa zaj csapta meg a fülét. A metró... a metró éppen a lába alatt haladt el. Ismét szaladni kezdett, hogy minél előbb megtalálja a metrólejárót. A sűrű eső azonban makacsul akadályozta a látást. Kapkodta a fejét, jobbra balra... amikor hirtelen meglátta a lefelé vezető lépcsőt. Az utca túloldalán volt. Elkezdett szaladni, lába alatt csattogott a víz.

Hirtelen hangos fékcsikorgás ütötte meg a fülét. Jobbra kapta a fejét, ahonnét a zajt hallotta. Pupillája hirtelen összeszűkült a közelgő autó fényszórójának erős fényétől. Aztán minden hirtelen elsötétült.

Az eső jótékonyan mosta Miya véres testét, mely mozdulatlanul feküdt az úttesten. Nem hallotta, hogy mentők érkeznek, nem érezte, hogy hordágyra emelik, és nem látta, hogy merre viszik.
Az orvosok az életéért küzdöttek, míg ő, valahol máshol járt lélekben.

Három hónap telt el a baleset óta. Miya fejét erős ütés érte, és enyhe agyrázkódást szenvedett el. A jobb oldala súlyosan megsérült, így hónapokig nem tudott lábra állni. Az orvosok hiába kérdezték, hogy hívják, nem tudott rá válaszolni. Nem emlékezett semmire, ami a baleset előtt történt vele. Az orvosok szerint a lánynak jó esélyei vannak a gyógyulásra. Arra, hogy egyszer mindenre emlékezni fog, de ez csak akkor lehetséges, ha újra fel tudják idézni előtte a múltját. De így.. hogy semmit nem tudnak róla, se a hozzátartozóiról... így igen rosszak a kilátások rá nézve. A lányhoz sosem jön senki látogatóba... ő magánál semmilyen iratot nem találtak, ami azonosítaná. Ezek után a rendőrségre bízták a dolgot, akik nagy bizalommal kezelve az ügyet, senkit nem avattak be a részletekbe.
Aztán egy napon mégis kiszivárgott minden... egy újságíró felismerte az egykori drogdíler lányát... És másnap az összes lap megírta a lány balesetét. Harisonnak sem kellett több. Azonnal felkereste a kórházat. Ő akarta az első lenni, aki "felvilágosítja Miyát a múltjáról."

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.