|
6. fejezet
2010.04.05. 11:54
*Egész nap a ház tetején ül. Néha rágyújt egy cigarettára, de mást nem nagyon csinál. Talán az élet nagy problémáin tűnődik.
Napközben úgysem kerülhet a falusiak szeme elé.. ő csak este dolgozik. Ilyenkor ráér.
Amikor a lány este felmegy a szobájába, figyelemmel kíséri az öltözködés minden mozzanatát.
Megvárja amíg a lány ágyba bújik. Újabb cigarettára gyújt rá, és vár.. mégis mennyi ideig tarthat neki elaludni? Nála általában úgy van, hogy egyet fordul jobbra, egyet balra, megszámol 200 hullát, lótusz ülésbe ül, fejen áll, lefekszik, elmegy omegába.. és már alszik is.
Vár egy jó órát, majd újra átmászik a tetőre, onnan pedig be a lány szobájába. Szerencséje van, már mélyen alszik.
Hangtalanul az ágyhoz lopódzik, és egy újabb borítékot ejt a takaróra, egy kis valamivel együtt. Néhány pillanatig még ácsorog a szobában, majd távozik. Indul az esti műszak.. neki ilyenkor dolgozni kell.
A levél tartalmas:
"Kedves Niké,
Had lássalak el néhány tippel.
Először is, szerintem néha feltűzhetnéd oldalasan a hajad. Nagyon jól állna neked.
A ruháid nagyon zártak. Olyan vagy mint egy apáca. Légy egy kicsit lazább, nem kell ennyire komolyan venni.
Emlékezz vissza a könyvemre, és arra, hogy mit olvastál benne. Ott van a takaródon egy harisnyakötő. Használd egészséggel. 
Szerintem a kereskedő legfiatalabb fia beléd van zúgva. Koptasd le gyorsan. A mi szerelmünk ennél sokkal lángolóbb lesz.
Hódolód, a Maszkos"
*A levelet csak kora reggel találja meg amikor felkel. Ezek szerint a maszkos járt itt.. valamikor este.. belópódzott a szobájába! Felháborító! A levelet először csak félredobja, de később elolvassa. Csak felszisszen rajta. Úgy véli ír rá választ. Hát papírt ragad és nekiáll körmölni.*
"Számomra nem kedves Maszkos..
Nah ne hogy azt hidd, hogy neked akarnék tetszeni... nem vagyok rászorulva a tanácsaidra, és örülnék ha végre békénhagynál. Tudod úgy mint a pataknál.. A könyved bűn volt olvasnom, nem láttam még annál disznóbb könyvet! A ruháim nekem pontosan megfelelnek.. ez egy kereskedés, nem piroslámpás ház... Nevetséges amit csinálsz, és ezt te is tudod.
Niké"
*Aztán elolvassa. Többször is. Végülis az ágyára teszi.. akkor látja csak meg a virágból kihullot rózsát. Felemeli a földől és a levél mellé teszi. Vigye ezt is.. neki ugyan nem kell! Majd távozik.. lent várja a munka.*
*Kora délután látogatja meg újból kis kedvence házát. A szobát üresnek találja, hát kényelmesen bemászik az ablakon.
Tüzetesen körülnéz, szemei megakadnak egy levélen és a rózsán. Az írás után nyúl, elolvassa. Ahogy egyre tovább olvassa, egyre szélesebb mosoly rajzolódik ki a maszk alatt.
Mivel íróeszközt és hasonlókat nem tart magánál, ezért a lány levele alá firkantja a válaszát.
"Hallottál már kedves, a zaklatókról? Én egy gonosz, csúnya bácsi vagyok, aki remekül szórakozik. Így ha akarod, ha nem, állandó látogatód leszek. Vagy éppen levelező partnered, ahogy most állunk.."
Többet nem ír, csak egy majdnem fekete, egészen sötétlila színű rózsát ejt a lány ágyára. A vöröset sem viszi magával, otthagyja a helyén.
Néhány pillanatig még a szobában szobrozik, majd kimászik az ablakon.*
*A lány pedig csak késő délután tér vissza a szobájába. Az ágyon a levél, de már nem egy, hanem két rózsa is ott hever. Illetve egy ruhadarab.. a földön. Reggel észre sem vette, teljesen elkerülte a figyelmét. A harisnyakötő után nyúl. Kezei között elveszik az apró fehérnemű. Tűnődve nézegeti. Pontosan emlékszik arra mit olvasott a férfi könyvében. Hát ez a harisnyakötő... Undorodva eldobja magától a sarokba. Aztán a levél után nyúl. Elolvassa. Saját sorait.. lentebb siklik tekintete. Mérgében összegyűri a levelet.*
- Pimasz fráter! Mit képzel magáról!? *A virágokat is begyűjti, kidobni viszont nincs szíve. A virágok nem tehetnek egy idióta eszement hülyéskedéséről.. így azokat vázába teszi, mielőtt elhervadnak. Nem ér ennyit az egész.. valóban szépek. Aztán leül az asztalhoz ír egy pár sort.. tudja hogy a maszkos ezen az éjjelen is belopódzik majd, de nem próbál meg ellene tenni semmit. Ha tenne.. akkor azt a látszatot keltené, hogy tisztában van vele.. ő inkább elhiteti a férfivel hogy minden elkövetkező alkalommal meg fog lepődni. A pár sor így hangzik:
"Köszönöm a virágokat... vázába tettem látod?... Egyébként ha beszélni akarsz velem, állok rendelkezésedre... írd meg hol, és mikor.."
Aztán otthagyja, még a tollat is a közvetlen közelében a levélnek. Kilép a szobából, és egy fél órás fürdés után tér vissza. A levélre akkor még nincs válasz. Letekeri magáról a törölközőt, hálóingbe bújik, majd lefekszik. Most sokkal később alszik el, mint szokott. Tudja hogy a maszkos be fog mászni a szobájába. A szíve gyorsabban ver ettől. El akarja hitetni vele hogy alszik, és meg akarja lepni..*
*Kivételes eset, hogy késő délután, és nem este megy ki a találka helyre. Egyre többen keresik fel, és nem jó szándékkal. Már a katonák is megszagoltak valamit..
Ez a megbízása késő estig elhúzódik. Már szinte hajnalodik, akkor felbukkan a tetőn, a jól ismert házzal szemben. Nem hagyná ki az esti "szóváltást" az biztos. Meg amúgy is meglepetése van a lány számára.
Bekukkant az ablakon, de minden csendes. Niké biztos hogy már alszik, hiszen hajnali fél 4 van.
A férfi elolvassa a neki szánt levelet, és a vázában lév virágra pillant. Onnan vissza a lányra. A levél fölé hajol és firkant rá néhány sort.
"Beszéld meg Vele. Ő tudja tartani velem a kapcsolatot, ugyanis gondolatban szoktunk beszélgetni. Személyes kémemként fog működni nálad, feltéve hogy nem vagy szívtelen.. "
A zsebébe nyúl, és valami kis dolgot pakol le a lány ágyára.. aztán halkan távozik a szobából.
Reggel a lány furcsa mocorgásra ébredhet. Valami alig érezhetően megbirizgálja az orrát.. nyoma kissé nedves, nyálkás marad.
ha az első rémülettől kinyitja a szemét, két hatalmas kék szemmel találhatja szembe magát. A hatalmas, sötétlila - feketébe hajló, éppen mint a rózsa - masnit viselő cica boldogan felnyivákol, és újból megnyalja a lány orrát.
Bohókás, puha szőre az égnek áll. Egyértelműen kiscica még. Hosszú szőrű, és nagyon aranyos... és kém.*
*Sikerül elaludnia mielőtt az éjeli vendég megérkezne. És amikor reggel felkel, nagyon fogja bánni, hogy elaludt. Reggel arra ébred, hogy valami nyalogatja az orrát. Tréfásan arrébblöki a betolakodót. Aztán csak felkel.. a galád csak nem hagyja aludni. Meglepődik a cica láttán. Akaratlanul is elmosolyodik és felkarolja a kis picikét.*
- Hát te meg hogy kerültél ide, cicus?*kérdezi tőle, majd észreveszi a nyakában a masnit... leoldozza róla. Elkedvtelenedik (ezt a szót XD). A cica vidám nyávogással mászik az ölébe és nyalogatja a kezét. A lány felnevet.*
- Ne csináld!*neveti* Nem szeretlek!*mondja de a cica csak bújik, és végül a lány magáhozöleli. Nyom egy puszit a fejére.*
- Maszkos..*adja neki a nevet, ami egyáltalán nem illik rá de ez most ki érdekel?... Aztán eszébe jut a levél.. hátha írt valamit.. ha már a cica itt van.. Felkel és megnézi. Elmosolyodik... félredobja a levelet.*
- Beszari vagy.. beszélni sem akarsz...*mondja csak úgy maga elé, majd felkarolja a cicát és leballag a boltba. *
*Fivérei pont pakolnak.. az imént értek csak haza a hosszú útról.*
- Jó reggelt tündérvirág!*szólítja meg Josef.. az idősebb testvér.*
- Nézd mit hoztunk neked!
- Mit?*kérdezi érdeklődve.*
- Ruhákat... a távol keleten most ez a divat... nah? tetszik?
*A ruhák amiket elé tesznek, világos, kellemes színűek, az anyagjuk mestermű, néhol csillogó díszítések vannak rajta, közel sem hasonlítanak azokra a ruhákra amivel tele van a szekrénye.*
- Nah.. nem próbálod fel?*kérdezi a férfi bíztatva, Niké pedig elmosolyodik és már rohan is felfelé a ruhákkal.*
*Öltözés következik.. a méreteket pontosan rászabták. Fel sem ismeri magát az új ruhában amit magára ölt... aztán csak úgy kíváncsiságból... hátra nyúl.. összefogja haját , ésfeltartja kezével...egy ideig csak nézi magát, aztán leengedi a haját.*
- Nem vagyok normális..*mondja és letrappol a boltba segíteni a fiúknak. Nyomában pedig a cica bukfencel.*
Vége a hatodik résznek
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó