- Bemérték már a helyzetüket? - hallatszott egy nyitott iroda ajtó mögül. Dr. William Srown és egy másik férfi az íróasztal felett álltak és egy térképet kémleltek.
- Ha minden igaz, Grasmere-t nem tömegközlekedési járattal hagyták el. Csak a metró közlekedik hajnalban, de nyomokat arra nem találtunk. Ellentétben egy csíknyommal, ami a 6-os út felé mutat. Vagyis ha arra mentek, Skócia felé tartanak.
- Hm.. Skócia felé? - kérdezte a bíró.
- A lehetséges útvonaluk: Grasmere - Carlisle - Gretna… innen bárhová mehettek…
- Azonnal találják meg oket, élve vagy halva - morogta mérgesen a bíró és nagyott csapott a térképre. Nem is vette észre hogy mutatóujja hová mutat…

Melrose, egy leágazás a többi nagy úttól, és közel se távol nincs egy nagyobb város sem. Reggel 8 óra. A melrose-i erdoben mintha…
- Szalonnát sütünk? - kérdezte Elena miközben a zsírtól csöpögo húsdarabot nézte.
- Ez inkább gyógyszer mintsem szalonna…
Elena kifejezéstelen arccal bámult Dimitryre. Neki ugyan ne magyarázza már meg hogy az a disznó részlet ott a botján nem szalonna. Messzirol látszik rajta hogy nem aspirin.
- Aha.. -egyezik bele, mert már nem látja értelmét vitatkozni.
- Dimitry, én komcsi nagyon örülök hogy megismertem ezt a sok kedves embert..
- Farkast… - helyesbíti ki a férfi, de a lány folytatja.
- És tök buli hogy nem ültettek villanyszékbe, meg nem rohadok a dutyiban, de nekem haza kell mennem. Nem mehetek veletek. Nem tartozom ide.
Dimitry megállította a kezében a botot, és nem forgatta tovább. Szemét a lányra vándoroltatta és megértoen próbált rá nézni.
- Elmesélem neked, csak hogy értsd. Tegnap már próbáltam… akkor nem sikerült… De mit is várhatnék toled?
- Ezt meg hogy érted? Remekül tudok lufit fújni, pizzát melegíteni mikróban, arrébb dobni pár szennyest, ha útban van…

- Persze..persze… Akkor.. most meghallgatsz?
- Igen! Természetesen.. ha nem állítod, azt hogy vérfarkas vagyok, meg hogy te vagy Luna, ja és hogy hazamehetek végre…
Dimitry már megörült hogy végre elmondhatja a lánynak „mi a pálya", aztán csüggedten eresztette le fejét. Egy csapat fiú és lány érkezett feléjük. Körülbelül 10 en lehettek.
- Nem tudunk tovább haladni. Nem régen nagy vihar lehetett erre, és elálja az utat egy rönk fa. Talán egy egész nap beletelhet mire másik utat találunk. - közölte az egyik fiú.

- He? - kérdezte Elena miközben elég furcsa képet vágott.
- Hö? - kérdezte Dimitry és leesett a szalonna egyenesen a tuzbe. Már így is elég szenesen nézett ki.
- Ez azt jelenti, hogy… hogy… ránk fognak találni…- magyarázta meg a fiú a két értetlen arcnak - hacsaknem, nem találunk egy másik utat minnél elobb.
Elena nem tudta hogy most mit kéne reagálnia, hiszen o azt sem tudta merre lehetnek. Annyit sejtett hogy átlépték a skót határt, hiszen egyre hidegebb volt.
- Jó lenne, ha végre bizonyítana a kisasszony- folytatta a fiú Elena felé - hogy meg tudja védeni a falkát…
Elenából majdnem kitört a röhögo görcs. Utoljára egy Luna nevu macskát próbált megvédeni, de fordítva sült el a dolog. Türtoztette magát. Nem látta illonek, azt hogy kineveti oket. Egy csapat hóbortos ember, akik egytol egyig betegek, mert mindfarkasnak képzeli magát, és menekülnek egy bíró akárki elol, aki csak azért van a nyomukban, mert állítólag Elena egy közveszélyes parazita. Csak boci szemekkel pislogott és úgy nézte a csapatot, akik mintha választ várnának tole.
- Ehh…oh… há.. -kezdett dadogni.
- Mindjárt visszajövünk - mondta Dimitry és elhúzta a lányt egy bokor mögé.
- Elena, ha nekem nem hiszel, higgy a szemednek! Ha nem sikerül továbbállnunk megtalálnak.. Viszont ma a hold nekünk kedvez..
- Mirol beszélsz? Milyen Hold? Ja… szögezzük le.. segítek mert miattam menekültök, de.. rágó nélkül képtelen vagyok…
- Telihold lesz….
Elenának még mindig nem esett le hogy mi van, de bízott abban hogy hamarosan megtudja. Kezdett neki egyre furcsább lenni ez az egész. Úgy érezte mintha Dimitry mindent, tudna róla. Mintha világ életében ismerte volna. Kezdte úgy érezni, hogy otthon van és most bajban vannak. Kezdte úgy érezni… talán Dimitry mégsem hazudott.. és ez a csapat, nem hülye emberekbol áll. Kezdte úgy érezni, hogy…
- Nem bírom!!! Rágó nélkül nem megy! - fakadt ki.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.